November 28-án lezárult a 2022-es népszámlálás. A pótösszeírásban részt vevőkkel együtt, akik az elmúlt héten, a települési jegyzőt felkeresve tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, összesen 4,6 millió lakáskérdőív, és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe – utóbbi a becsült várható népesség 96 százaléka. A még hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a KSH. Az idei az első népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ilyen kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához: a KSH állami adatbázisokat használhat fel ahhoz, hogy összevesse a népszámlálás során megadott információkat az adminisztratív adatokkal, és szükség esetén pótolja a hiányzó adatokat.
Abban a tekintetben is első volt az idei népszámlálás, hogy most először teljesen elektronikusan zajlott az összeírás. Október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban, és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették az interjú keretében megadott adatokat. A népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe. Ez volt az első alkalom, hogy a KSH ennyi embert el tudott érni interneten keresztül, ez az arány, ilyen rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.
Köszönjük a lakosság együttműködését! Az online kitöltések aránya minden előzetes várakozásunkat felülmúlta, azok a háztartások pedig, amelyek a számlálóbiztosokkal együttműködve töltötték ki a kérdőíveket, a visszajelzések alapján többségében megértőek voltak a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében. Büszkék vagyunk a számlálóbiztosokra, arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet az összeírás során végeztek! A népszámlálás végrehajtásának ők voltak a főszereplői, áldozatos tevékenységük elengedhetetlen volt a népszámlálás sikeres lebonyolításához. Végül, de nem utolsó sorban köszönjük a jegyzők munkáját! Óriási feladat volt az általuk szervezett számlálóbiztosi szakasz, és ők biztosították a feltételeket a pótösszeírás lebonyolításához is – mondta el Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.
A népszámlálás lezárultával megkezdődik az adatok feldolgozása, amelyet állami nyilvántartások felhasználása támogat. Az állami adatbázisok használata, a népszámlálási adatok adminisztratív adatokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő népszámlálás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal.
A népszámlálások, így a most záruló cenzus során nyert adatok is a nemzeti adatvagyon részét képezik. A következő időszakban a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd ezeket az adatokat a stratégia-alkotásban, fejlesztések megalapozásában. Ezen túlmenően minden statisztikai adatgyűjtésnek, minden reprezentatív társadalomtudományi- vagy piackutatásnak a most kinyert adatok adják a kiindulópontját. Emellett a jelenlegi népszámlálás, illetve az abból tovább vezetett népesség lesz az alapja például az olyan mutatóknak, mint az egy főre jutó GDP, vagy az egy főre jutó jövedelem vagy fogyasztás. A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak nemcsak az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését. A népszámlálás első eredményei már 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.
