A kegyeletsértés jogi fogalma azt takarja, amikor megsértik az elhunyt személy emlékét vagy a halott iránti tiszteletet. Ez lehet szóban elhangzott bántó kijelentés, írásos megnyilvánulás, vagy akár tettleges cselekmény, például a sír megrongálása vagy kegyeleti tárgyak meggyalázása. A kegyeletsértés nem csupán erkölcsi kérdés, hanem jogilag is tiltott, mivel a törvény védi az elhunyt tiszteletét és emlékét.
A kegyeletsértés az elhunyt társadalmi megbecsülését védi, amely hozzájárul a közösség erkölcsi rendjének fenntartásához. A törvény célja, hogy megakadályozza, hogy az elhunyt emlékét bárki meggyalázza, hiszen az nemcsak az elhunytat, hanem hozzátartozóit is mélyen sérti és fájdalmat okoz.
A kegyeletsértés megállapítására büntető jogi és polgári jogi eszközök is vannak. Büntetőjogi oldalról, az eljárás magánindítvány alapján kezdeményezhető. Vagyis az elhunyt hozzátartozója vagy örököse teheti meg a jogi lépéseket. Ezt a magánindítványt általában 30 napon belül kell benyújtani attól a naptól számítva, amikor a jogsértés a jogosult tudomására jutott.
A kegyeletsértés büntetőjogi oldalról vétség, tehát büntethető cselekmény. A törvény pénzbírságot vagy más büntetést szabhat ki az elkövetőre.
Az elhunyt örököse ezen túl polgári jogi úton is felléphet, és kérheti a polgári bíróságtól a jogsértés megállapítását, a további jogsértések megtiltását, kártérítés vagy sérelemdíj megfizetését, valamint a jogsértő magatartás megszüntetését.
Elsősorban érdemes az elhunyt közeli hozzátartozójaként vagy örököseként jogi képviseletet keresni, mert az eljárás bonyolult jogi folyamat. Ennek keretében lehet a szükséges magánindítványt előterjeszteni, illetőleg a pert kezdeményezni.
dr. Strassburger Gyula ügyvéd
