A jogász válaszol: felülvizsgálati eljárás új szabályai a polgári perekben

A felülvizsgálat a rendes jogorvoslat (fellebbezés) alapján hozott jogerős bírósági határozat esetleges hibájának orvoslására szolgáló rendkívüli jogorvoslat. Felülvizsgálati kérelem - néhány törvényi kivételtől eltekintve - csak a másodfokú bíróság határozatával jogerőre emelkedett határozattal szemben terjeszthető elő.

2026 elejétől gyökeresen átalakult az, hogy mikor és hogyan lehet a jogerős polgári ítéleteket a Kúria előtt megtámadni. A változások egyszerre bővítik és szűkítik a felülvizsgálat lehetőségét, és bevezetik az engedélyhez kötött felülvizsgálat főszabályát. Korábban egyes ügytípusoknál – például szomszédjogi perekben, birtokperekben, végrehajtási perekben vagy társasházi határozat megtámadásánál – kizárták a Kúria előtti felülvizsgálatot, ha a másodfok helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ezeknél a pereknél most már van lehetőség felülvizsgálatra, ha a törvényi feltételek fennállnak. Továbbra sem lehet azonban első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen felülvizsgálatot kérni.

Nem élhet felülvizsgálattal az a fél, aki egyáltalán nem fellebbezett, és a másik fél fellebbezését a másodfokú bíróság elutasította, az elsőfokú ítéletet pedig helybenhagyta. Továbbra sem támadható felülvizsgálattal maga a Kúria ítélete. Vannak kifejezetten kizárt családjogi ügyek is: például házasság érvénytelenítése vagy felbontása, illetve egyes véglegesen rendezett apasági ügyek.

Új általános szabály, hogy a másodfokú ítélet ellen csak akkor lehet felülvizsgálatot kérni, ha ezt a Kúria előzetesen engedélyezi. Engedély akkor adható, ha az ügyben felmerülő jogkérdés különösen fontos, a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése kívánja, uniós bírósági előzetes döntés lehet indokolt, vagy az, hogy valószínűsíthetően sérült a fél alapvető eljárási joga. A kérelmet magában a felülvizsgálati kérelemben, elkülönítve kell megfogalmazni, és a Kúria 30 napon belül dönt arról, hogy beengedi-e az ügyet a felülvizsgálati szakaszba.

A felülvizsgálati eljárásban főszabály szerint kötelező a jogi képviselet, így előterjesztése mindenképpen ügyvédi közreműködést igényel.

dr. Strassburger Gyula ügyvéd