Országosan az éves lakásár-emelkedés márciusban 15,8 százalék volt a februári 15,6 százalék után, Budapesten viszont a februári 14,6 százalékos éves ütem 13,7 százalékra mérséklődött.
A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, a budapesti lassulás mögött két fontos tényező áll. Egyrészt a fővárosban jóval magasabb árszintről indul a piac, ezért ugyanakkora nominális drágulás százalékosan kisebb növekedést jelent, mint az olcsóbb térségekben. Másrészt a budapesti drágulást továbbra is fékezi az Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja is.
A használt lakások és házak átlagos négyzetméterára Budapesten április elején 1,43 millió forintot tett ki, ami 1,2 százalékos emelkedés március elejéhez képest. A használt társasházi lakásoknál ugyanakkor az 1,5 millió forintos négyzetméterár hónapok óta stagnál, ezt a szintet ugyanis már tavaly november közepén elérte a piac. Budapesten kívül ezzel szemben az ingatlanok jellemzően jóval olcsóbbak, így az 1,5 millió forintos árplafon nem jelent érdemi korlátot a további drágulásnak - tette hozzá a szakértő.
A régiós adatokról közölték: márciusban havi alapon Dél-Dunántúlon 4,6 százalékos, Észak-Alföldön 3,7, míg Dél-Alföldön 2,1 százalékos, míg éves összevetésben Dél-Alföldön 20,2 százalékos, Pest vármegyében 17,3, Észak-Magyarországon 16,3 százalékos emelkedést mért az ingatlan.com lakásárindexe.
Balogh László a közleményben megjegyezte, a következő időszak nagy kérdése, hogy a kínálat bővülése mennyire fékezheti az árnövekedést, különösen a nagyvárosi piacokon.
Rámutattak, hogy Budapesten tavaly áprilishoz képest a lakóingatlan-kínálat 27 ezerről 34 ezerre nőtt, ami 25 százalékos bővülés egy év alatt. A használt társasházi lakások körében több mint 40 százalékos kínálatnövekedés történt, miközben a medián négyzetméterárak ebben a szegmensben csak 7 százalékkal emelkedtek tavaly április óta.
Ez arra utal, hogy a piacra kerülő eladó lakások száma gyorsabban nő, mint az árak, így az áremelkedés tempója fokozatosan fékeződhet, ami hosszabb távon az eladók közötti verseny erősödését hozhatja és javíthatja a vevők alkupozícióját.
Mindezek mellett jelezték, a kereslet havi és éves összevetésben is csökkent, ezért a következő hónapokban a lakáspiacon az eddiginél kiegyensúlyozottabb erőviszonyok alakulhatnak ki, ahol a vásárlók mozgástere fokozatosan nőhet.
