A bravúros szereplés titkairól kérdeztük a sikeres versenyzőt, aki egyébként épületgépész: -Nagyszüleimtől örököltem ezt a szép hobbit, már gyerekkoromtól figyeltem Újcsanáloson, hogyan lesz a lehulló gyümölcsből pálinka. Természetesen sok munka, kitartás, erőfeszítés szükséges hozzá. Önálló családként aztán 1998-ban Ongára költöztünk, itt ismerkedtem meg az Ongai Kulturális Egyesület tagjaival, akik Takács László elnökkel (ő versenyigazgató is) az élen sokat segítettek nekem- emlékszik vissza a kezdetekre Sóvári Károly. Ez egy igazi csapat, akik a pálinka készítését nemcsak szakmának tekintik, de tudománynak, sőt innovációnak, művészetnek is.
Az első Quintessence megmérettetésről még lemaradtam, nem tudtam róla, de azóta szinte mindegyiken indultam. Már kinőttük a Palotaszállót. A pálinkákat és párlatokat mindig Ongán értékelik a számítógépes teremben, most január 19-21-én. Egymástól függetlenül legalább hat zsűritag minősít minden pálinkát. Vizsgálják, nézik a technológiai tisztaságot, a gyümölcskaraktert, a tartósságot, az illat-és ízintenzitást, a szájérzetet, a harmóniát és természetesen az eleganciát is.
Számomra is fontos az alkotási vágy: valamiből valamit elkészíteni. Ott van előttünk a gyümölcs, ha nem teszünk hozzá semmit, akkor ott is marad. Jobbá válni, innovációt kipróbálni a párlatkészítőnek felemelő érzés. Nem utolsó sorban, amit létrehozunk, az kulináris élvezet is. Dicséret a barátoktól, ismerősöktől. Hogy mi a kedvencem, teszi fel a kérdést önmagának is. A fekete berkenyét csodálom, melyből először 2021-ben főztem, de akkor nem versenyeztem a Covid-veszély miatt. Addig a birs élvezett elsőbbséget, Gyulán aranyérmes, kategóriagyőztes lettem vele. A berkenye egyszerűen csoda, sok munkát, törődést, odafigyelést igényel. Minden egyes gyümölcsnek más a gyengéje. A néhány centiméter átmérőjű sötétszínű berkenye kicsi bogyós, hasonló a bodzához, kis fürtökkel.
Egyre népszerűbb, mert egyike az antioxidánsokban leggazdagabb gyümölcsöknek. A megtisztítása, a darálása nem kis feladat. Az apró szemek miatt nem könnyű feltörni, speciális daráló kell hozzá. A szilvalekvárhoz hasonlatos az állaga, olyan massza lesz, melyet vissza kell hígítani, hogy el tudjon indulni az erjedés, ez gyakorlatilag öthetes folyamat. Közben nézni kell a cukrot, az élesztőt és egyszer csak eljön az idő, amikor főzhető. Nehezebb a feldolgozása a szilvánál, meggynél – pár nap alatt főzhető. Ha jól bánunk vele, 100 kilóból 7-8 liter 46 fokos pálinka kifőzhető belőle - mondja Sóvári Károly.
Ennyi alapanyag persze otthon nincs. Mindig kutatjuk a kuriózumot, telefonálgatunk egy-egy gyümölcsért, honnan szerezhetjük be, hogy abból egy kis csodát létrehozzunk.- A berkenyét a Vásárosnamény melletti Pusztadobosról vásárolom, az önkormányzat termeli. Igen szép gyümölcsöt találtam. Vannak a tarsolyomban egyéb tervek is. Kipróbálnám a somot is. Rizikósabb, és még nehezebb a beszerzése. A milyensége csak akkor derül ki, amikor elmegyünk érte. Érdekes lehet a sütőtök párlat, de hazánkban nem nagyon kedvelik. Szeretem a vadgyümölcsöket, ám a beszerzésük nehézkes. Van, aki Romániából hozza, ez kapcsolat nélkül nem működik. Van aranyérmes céklám is, 2020-ból. Az is nagy élmény átkomponálni a cékla aromáját a párlatba. Eléggé megosztó a céklapálinka, de van, aki nagyon rákattan.
Viszonylag drága hobbi a pálinkafőzés. Ez nem üzlet, hanem az alkotás élménye. A tudásomat mindig hozzáteszem. Ebben a tevékenységemben támogat a családom, büszkék rá. Segítenek a kislányaim: a 10 éves Csenge és a 8 esztendős Csinszka. Részt vesznek a gyümölcsválogatásban, tisztítják és belepakolják a vödrökbe. Hogy milyenek a versenytársak? Figyeljük egymás eredményeit. De nem egyforma az erőforrás, a ráfordítható idő, olykor az éjszakámból veszem el. A heccelések, a zrikák sem maradnak el, hogy ki tudja legjobban megugrani a lecet. A nagy-nagy titkokat persze megőrizzük. A saját módszerünk, receptünk, amit a párlatokkal csinálunk, az hétpecsétes titok. Beszélünk róla, de nem áruljuk el a részleteket – jelentette ki végezetül Sóvári Károly.
