A területfejlesztési szakember, a Bora 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Fejlesztési Ügynökség nyugalmazott ügyvezetője, 1998 és 2006 között országgyűlési képviselő volt. Felsőfokú tanulmányait a Debreceni Agrártudományi Egyetemen kezdte, ahol okleveles általános agrármérnök diplomát szerzett. Később a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnöki képzését végezte el sikerrel, majd pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett agrár-szakközgazdászi képesítést. Pályája során a vármegye több térségében is élt, és tevékenykedett. A rendszerváltást követően vármegyei intézményekben dolgozott, területfejlesztési, vállalkozásfejlesztési területen. 1994-ben alapítója volt a megyei fejlesztési ügynökségnek.
1994 és 2002 között két cikluson keresztül tagja volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlésnek.
2010-től a NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft gazdasági vezetője, majd ügyvezető-helyettese, 2016-tól a jogutód intézmény, a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője volt, 2022-es nyugalmazásáig.
2021-től, annak megszűnéséig az Innovációs és Technológiai Minisztérium Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkársága alatt működő Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Miskolci Koordinációs Irodájának vezetője.
"Közéleti-politikai szerepvállalásával, valamint a vezetésével sikerrel lebonyolított több ezer projekt megvalósításával joggal kijelenthető, hogy Lenártek Andrásnak jelentős szerepe volt és van Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye fejlődésében, munkásságával releváns nyomot hagy a vármegyében" - áll a díj indoklásában.
- 1994-ben hivatalosan öten voltunk a megyében, akik területfejlesztéssel kezdtünk el foglalkozni - idézte vissza a kezdeteket a díjazott Lenártek András, aki szerint a díj a szakma elismerése is. - A '90-es években "súlyos válsággal találta szemben magát a régió, és lássuk be, a rendszerváltáskor voltak nálunk sokkal szerencsésebb országrészek is. Mára azonban jelentősen megváltozott a helyzet, csaknem minden mutatószámban sikerült csökkenteni a lemaradásunkat. Ebben egy kis része a mi szakmánknak is van. De van bőven tennivaló, pihenni nem tanácsos. A munkához hozzá tud járulni a meglévő szakembergárda, akiknek sok erőt és jó egészséget kívánok a további munkához.
A Lévay József díjat azok a vármegyében élő és dolgozó, itt született személyek kaphatják, akik magas színvonalú tevékenységet fejtettek ki a közigazgatási, közéleti, hatósági munkájukkal, illetve kimagasló teljesítményt értek el a köz szolgálatában.
Az ünnepi ülésen - ahol országgyűlési képviselők, vármegyei intézmények vezetői is részt vettek - fellépett az emődi pincegazdák dalárdája, valamint a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes két párosa.
Ünnepi köszöntőjében Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke kiemelte, "a márciusi ifjak bátorsága és önbizalma abból a nagyra törő eszméből fakadt, hogy a hazaszeretet erősebb bárminél, hogy a magyar népnek a szabadság és az egyenlőség fontosabb érték az életnél; hogy a jövő mindig fontosabb, mint a jelen".
Az ünnepi közgyűlés díszvendége Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára volt. Ünnepi beszédében arra a kérdésre kereste a választ - idézve a 12 pontot -, hogy "mit kíván a magyar nemzet"?
Úgy vélekedett, hogy '48-as elődeink "a 12 pontban találták meg az adott pillanat, a forradalom elindulásához az alapokat, azokat a cölöpöket, amikhez álláspontjukat rögzítették".
- Legyen béke, szabadság és egyetértés. Elődeink ezzel kezdték, a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény pedig ezzel zárul, ugyanis ez hazánk nemzeti érdeke - tette hozzá.
