A védett európai szürke farkasok tartós megtelepedése az Északi-középhegységben különféle konfliktusokat idézhet elő az emberek és a nagyragadozók között. Ezzel foglalkoztak azon a műhelybeszélgetésen, amit a közelmúltban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zöld Támogató Egysége kezdeményezett Tardonán, a farkasészlelések száma miatt. Az eseményre vármegyénk nemzeti parkjainak képviselőit is meghívták – adta hírül közösségi oldalán a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezete.
A téma kapcsán utánajártunk, hogy mi okozhatja, hogy látszólag gyakoribbá váltak a farkasészlelések és veszélyt jelenthet-e ez a természetjárókra nézve.
Az állomány nem nő
„A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén 6-7 farkas családról tudunk. A territóriumok részben Szlovákia, részben pedig az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területét is érintik. Az egyes territóriumokban élő egyedek száma természetes okok és emberi hatások - közúti elütés, illegális elejtések, mérgezési és fertőzési kísérletek - miatt is szélsőségek között mozog. A felnőtt egyedek és utódok száma egy-egy territóriumon belül is rendkívül változatosan alakulhat” – válaszolta megkeresésünkre a BNPI sajtóosztálya.
Megemlítették, hogy előfordult olyan eset, amikor a falka egyedei egyik évről a másikra teljes létszámban eltűntek, a teljes utódnemzedék mind a hat egyede eltűnt, mielőtt az első életévüket megélték volna.
„Az igazgatóság működési területén állandónak tekinthető, felnőtt farkasok száma 15-25 állat közt váltakozik. A faj ivarérett egyedeire csupán a természetes okokra nem visszavezethető rotáció a jellemző. Számos híradás ismert a hazai szürke farkasok illegális elejtéséről: jelenleg ezt tartjuk a legfőbb, a természetes populációt veszélyeztető tényezőnek” – emelték ki a nemzeti park szakemberei.
Folyamatos monitorozás
A BNPI jogszabályi keretek között, állami természetvédelmi kezelőként látja el az európai szürke farkassal kapcsolatos rendszeres állomány-felmérési és konfliktus-megelőzési feladatokat.
„Mivel a faj nehezen megfigyelhető, ezért olyan eszközöket alkalmazunk, ami az alapvetően rejtett életmódot folytató nagyragadozók megfigyelését is lehetővé teszi. Például kameracsapdákat helyezünk ki. Ugyanakkor a farkasok monitorozása gyakran általuk hátrahagyott életnyomok adatainak, többek között lábnyomok rögzítésével, illetve genetikai minták rendszeres gyűjtésével és laboros munkával is jár” – számoltak be.
Több kamerát helyeztek ki
A BNPI által alkalmazott megfigyelési és dokumentálási lehetőségek a LECA – „Supporting the coexistence and conservation of Carpathian LargE Carnivores” Interreg pályázat keretében némileg bővültek.
„A pályázat során 60 darab kamerát szereztünk be. Sajnos kameracsapdáink közül néhányat már illetéktelen személyek eltulajdonítottak, annak ellenére, hogy ezeket az eszközöket általában több méteres magasságban helyezzük ki. Munkatársaink a monitoring során akár ezres nagyságrendű farkasészleléssel is rendelkeznek, miközben a médiában megjelenő felvételek száma ehhez képest elenyésző. Így figyelembe véve a faj állományát érintő, felsorolt okok miatt bekövetkező, olykor drasztikus változásokat, nem beszélhetünk szaporodó észlelésekről” – jelentette ki a BNPI.
Kutyával csak pórázon!
Mivel a farkas kerüli az embert és a haszonállat-állomány jelenleg nem a legelőkön tartózkodik, ezért az őszi-téli időszakban ritkábban futhatunk össze a nagyragadozókkal az erdőben, vagy az állattartó telepek környékén.
„A hazai farkasok valószínűleg számos negatív tapasztalatot szereztek már az emberrel kapcsolatban. A néha szem elé kerülő, kíváncsi példányok legtöbbször tapasztalatlan, vagy fiatal egyedek lehetnek. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a túrázók jelentős része a kutyákat – az érvényes jogszabályokkal is ellentétesen – póráz nélkül sétáltatják a túraútvonalakon. Bár konkrét, túra során farkasok által elejtett kutyával kapcsolatos eset nem ismert, fontos tudni, hogy a farkasok territóriumon belül a kutyákra vetélytársként tekinthetnek. Ez az ebtartókra nézve is veszélyes lehet” – hívta fel a figyelmet a BNPI sajtóosztálya.
A BNPI összefoglalójában részletesen olvashatunk a helyes viselkedési szabályokról, ha farkassal találkozunk: ITT.
