A megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott az egyik borsodi sportegyesület elnökeként, a 2015 és 2021 közötti támogatási időszakokban, rendszeres haszonszerzésre törekedve összesen körülbelül 455 millió forint látvány-csapatsport támogatást szerzett meg akként, hogy a szakszövetséghez benyújtott záró elszámolásban valótlan tartalmú számlákat szerepeltetett, és a támogatásból összesen több, mint 48 millió forintot céltól eltérően használt fel – tájékoztatta a minap.hu-t kedden kiadott közleményében a Miskolci Járásbíróság.
Mint írták, a másodrendű vádlott az egyik borsodi sport klub technikai vezetőjeként, a 2017 és 2020 közötti támogatási időszakokban, rendszeres haszonszerzésre törekedve mindösszesen több mint 255 millió forint látvány-csapatsport támogatást szerzett meg, melyből több mint 19 millió forintot céltól eltérően használt fel valótlan tartalmú számlák szerepeltetésével.
A harmadrendű vádlott az egyik borsodi sportegyesület technikai vezetőjeként a látvány-csapatsport támogatás jogcímén a 2017/2018-as támogatási időszakra vonatkozóan kiutalt mindösszesen majdnem 5 millió forintból több mint 500 ezer forintot céltól eltérően használt fel valótlan tartalmú számlák szerepeltetésével.
A bíróság az elsőrendű vádlottat jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hat rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, 4 év foglalkozástól eltiltásra és 700 ezer forint végösszegű pénzbüntetésre ítélte.
A másodrendű vádlottat – közvetett tettesként – jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és három rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év 4 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, 3 év foglalkozástól eltiltásra és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A harmadrendű vádlottat nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 225 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a másod- és harmadrendű vádlottak büntetlen előéletét, az elsőrendű vádlott esetében pedig azt, hogy az elkövetési időszak túlnyomó részében az volt. Súlyosító körülmény volt az első- és másodrendű vádlottak esetében a kettőnél több bűncselekményből álló halmazat, az elsőrendű vádlott esetében a törvényi értékhatár felső határához közel eső elkövetési érték is. Az ítélet nem jogerős.
