A megfigyelések szerint az ózonlyuk nagyjából fele akkora, mint amekkora általában szeptember közepén szokott lenni. Ráadásul a sarkponttól távol esik – írja a BBC News.
Az ózon egy három oxigénatomból álló molekula, feladata a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás kiszűrése. A Föld felszíne felett 20-30 kilométerrel, a sztratoszférában keletkezik, és bomlik fel folyamatosan. Egy szennyezetlen légkörben ez a két folyamat egyensúlyban van.
Azonban az emberi tevékenység által felszabaduló klór- és brómtartalmú vegyi anyagok kibillentik az egyensúlyt, melynek eredményeként az antarktiszi tavasz, szeptemberben és októberben a legnagyobb az ózonveszteség.
A kormányok által 1987-ben aláírt Montreali Jegyzőkönyv célja a folyamat helyreállítása a legkárosabb vegyi anyagok gyártásának és felhasználásának betiltásával. A múlt héten alig több mint öt millió négyzetkilométer volt az elvékonyodott terület nagysága, 2018 azonos időszakában meghaladta a 20 millió négyzetkilométert.
„Azt hiszem, ezt egy érdekes anomáliának kell tekintenünk. Többet meg kell tudnunk arról, hogy mi okozta.” – mondta a Kopernikusz Légkör-Megfigyelő Szolgálat (Copernicus Atmosphere Monitoring Service) helyettes vezetője, Richard Engelen a BBC News-nak.
