Ugrás a tartalomra

Az erdei fülesbagoly lett az év madara

Létrehozva
Az erdei fülesbagoly lett az év madara, a szavazáson versenyben volt még a füleskuvik és az uráli bagoly.

Az erdei fülesbagoly közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly, mely Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ.

Kép
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető, a Kárpát-medencében kedvenc telelési területük Közép-Magyarországon és a Vajdaságban van - közölte Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője.
A madár ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai vizsgálatok alapján leggyakrabban mezei pockot, erdei egér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Ez is érdekelhet

Így védekezhetünk a levéltetvek ellen
Környezet
Van, ahol már megjelentek a kártevők.
 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.