A misszióba beválasztott városok azt vállalták, hogy 2030-ra teljesen klímasemlegessé válnak, avagy egy lényeges szegmensüket és a területük jelentékeny részét (közel) kibocsátás-mentessé teszik. Ezek a városok mintául szolgálnak majd a klímasemlegesség eléréséhez, továbbá az általuk tapasztaltakat átadják más magyar és közép-kelet-európai településeknek: milyen pénzügyi, jogi, politikai vagy társadalmi akadályokat kell leküzdeni annak érdekében, hogy a klímasemlegességi célok hatékonyan elérhetőek legyenek. A kiválasztott városok tehát elsősorban kísérleti és innovációs központok, ahol holisztikus megközelítésben keresnek megoldásokat a városi dekarbonizációs törekvésekre.
Mindhárom városban kiemelt cél a lakossági energiahatékonyság növelése, mellyel két fontos környezeti cél eléréséhez járulnak hozzá: a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátás ebből a szektorból származik, így az épületek felújításán keresztük jelentősen csökkenthető a város karbonlábnyoma, illetve a fűtési időszakban a legtöbb szálló por szennyezés innen származik, mely a levegőszennyezés miatti korai halálozások legnagyobb részéért felel. A három város olyan levegőtisztasági agglomerációk központjai, ahol a levegőminőség problémája miatt Magyarország uniós irányelvekkel szembeni kötelezettséget sért a mai napig.
A megbeszélésen szóba kerültek egyéb környezetvédelmi kérdések is mint a hulladékgazdálkodás és a víziközmű szolgáltatások központosításának kockázatai, a hiányzó átfogó szakpolitikai irányítás és a környezetvédelmi engedélyezés problémái különösen az akkumulátorgyártással kapcsolatban.
A klímasemlegességre törekvésben az önkormányzatok mellett fontos szerep jut a lakosságnak és az üzleti szférának is, de mindenekelőtt a nemzeti kormányoknak, mert a beruházásokhoz szükséges források az ő kezükben vannak. A kormányzat politikája miatt veszélybe került európai uniós források érkezésének esélyét erőteljesen növeli, ha a zöld és igazságos átmenetet elősegítő olyan beavatkozásokat támogatnak, mint a klímavédelem, az energiaellátás biztonsága, az energiakitettség és az áringadozások veszélyének csökkentése, levegőminőség javítása vagy sérülékeny társadalmi csoportok védelme.
Amennyiben a misszióban résztvevő városok fejlesztési igényei, a misszióhoz kapcsolódó és szükséges beruházások nem jelennek meg az operatív programokban és a Helyreállítási Tervben (és jelenleg ez a helyzet) akkor a klímasemlegességi célkitűzések elérése országos szinten válik kétségessé.
