A környezetünk változásaira érzékeny emberek már régóta hajtogatják, hogy a fáknak milyen jelentős szerepük van az élhető városi feltételek biztosításában. Ezzel szemben egyre többször tapasztalható, hogy tulajdonosváltáskor az ingatlanokon belül vagy épp a ház előtti zöldsávban nőtt koros fákat az új tulajdonos felesleges vagy könnyen pótolható térelemként kezeli, és első dolgaként ezek kivágásáról intézkedik, legyen az tavasszal, nyáron, ősszel vagy télen.
Bhutánban a fa a hosszú élet, az egészség, a szépség és a könyörületesség szimbóluma, az élet táplálója. Bár ez az életfilozófia a buddhizmus következménye, mindenképpen sokat mond a természeti környezethez való viszonyulásról.
A mi civilizációnkban sajnos már elpusztultak, vagy erősen károsodtak a természethez kapcsolódó „gyökereink”, épp ezért nem is értjük, miért hajtogatják néhányan, hogy a fák - és különösen a városi fák - mennyire fontosak a lakott területeken. Sokszor elengedjük a fülünk mellett a „stresszt csökkentenek”, „levegőt tisztítanak”, „párásítanak” megállapításokat, pedig ezek mindegyike nagyon is jelentősen befolyásolja életminőségünket. Talán ha azt olvassuk, hogy a ház nyugati oldalához ültetett fa 5 év alatt akár 3 százalékos, de 15 év alatt már 12 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet, vagy hogy egy ingatlan árát akár 10-15 százalékos mértékben is befolyásolja annak zöld környezete, a zsebünkön keresztül már jobban értékeljük a körülöttünk élő fás növényzetet.
Ugyancsak fontos szerepük van a hőszigethatás mérséklésében, szükségtelenné téve a térhűtést, mely nálunk még nem gyakorlat, de sajnos már vannak olyan nagyvárosok a Földön, ahol az ilyen típusú energiaigény akár az áramfogyasztás 70 százalékát is elérheti.
Az emberek nagy többsége tudja, hogy a növények jelentős mértékű légköri szén-dioxidot használnak fel a fejlődésük során, azonban életműködésük következtében vissza is juttatnak ebből a klímahatású gázból a környezetükbe. A fák azonban igazi szénelnyelőnek számítanak, mert a levegőből több szenet építenek be a szervezetükbe, mint amit a légzésükkel kibocsátanak.
A fák a levegőszennyezést is mérsékelni képesek. Különösen fontos ez a tény a WHO (Egészségügyi Világszervezet) jelentésének ismeretében: „A világ lakossága (99 százaléka) olyan levegőt lélegzik be, amely meghaladja a WHO-irányelv határértékeit, és nagy mennyiségű szennyezőanyagot tartalmaz.” 2060-ra évi 6-9 millióra növekedhet a légszennyezettség miatti korai halálesetek száma. Fásítással, a meglévő fák védelmével azonban ez a szám jelentősen mérsékelhető.
S ha a fenti tények kevésnek tűnnek a fák védelme érdekében, érdemes hangsúlyozni a zaj- és vízszennyezéssel szembeni, valamint a talajeróziót csökkentő vagy az életminőségre és immunrendszerünkre gyakorolt pozitív hatásukat is. A települések biológiai sokféleségéhez is alapvetően fontosak a fás élőhelyek.
Ha élhető környezetben szeretnénk létezni, a gyerekeinket nevelni, mindannyiunk érdeke, felelőssége és feladata is a városi fák megőrzése, pótlása, gondozása közterületen és magánterületen egyaránt, szemben a kiterjedt területburkolásokkal, fakivágásokkal.
A cikket a miskolci Ökomenedzser Iroda munkatársai írták, mely a LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt keretében az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósult meg.
A témában keresse bátran Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal Ökomenedzser Irodájának munkatársait a hungairy@miskolc.hu e-mail címen.
