Újabb fiatal taggal bővült a Miskolci Állatkert bölénycsordája, ami egy mérföldkő az európai bölények, mint faj megmentésében. Az egészséges borjú születése után néhány órával lábra állt és azonnal elkezdett szopni. Mostanra pedig beilleszkedett a hétfős csapatba. Az érdeklődők számára az év bármely napján látogatható.
„2016-os érkezésük óta állatkertünk egyik legnépszerűbb és számunkra is legkedvesebb lakói az európai bölények. Nemcsak azért mert igazán látványos, Európa legnagyobb termetű szárazföldi állatai, hanem mert évről évre utódokat nevelnek” – olvasható az állatkert közösségi oldalán.
Édesanyja még védi
- Nyáron jött a világra a csorda legfiatalabb tagja. Egy tapasztalt bölényanyáról van szó, amelynek több borja született már, így a szülés gond nélkül ment. Jelenlegi borját is nagyon gondosan neveli és védi. A napokban még a csapat többi tagjától is óvta, sőt a gondozótól is eltakarja a testével a borjút, ha bemegy a kifutóba. Az európai bölények, növényevő állatok lévén, összességében békések, de a ragadozók ellen védekezve veszélyesek is lehetnek – nyilatkozta portálunknak Veress Tamás, a Miskolci Állatkert gyűjteményi vezetője.
- Az állatkerti bölénycsorda egy bikából és két tehénből áll. Egy közel 4 éves bika van még velük. A természetben egyébként akár 3-4 éves korukig is a szülői csapatban maradnak a fiatal állatok. Tavaly pedig született egy nőstény és egy hím bölény, illetve idén az újszülött borjú. Utóbbi még nem kapott nevet, ha lesz örökbefogadó szülője, akkor ő nevezheti majd el – számolt be.
Hazánkban is vadászták
Ismertette, hogy több fiatal bölény elköltözött már a Miskolci Állatkertből. Egyet a marosvásárhelyi állatkert vett át. Két állat pedig visszatelepítési programban vett részt. Egyikőjük 2020-ban Bulgáriába, egy másik pedig Romániába a Fogarasi-havasokba költözött. Hozzátette, hogy a mostani bölényborjú hosszú távú sorsa még nem dőlt el.
- Több mint száz évvel ezelőtt az európai bölények a nagyarányú vadászat miatt a természetből majdnem teljesen kihaltak. A középkorban, például Nagy Lajos király idején még minden bizonnyal hazánkban is éltek bölények. A Kárpátokban, a történelmi Magyarország területén feltehetően a 18. században vadászták le az utolsó példányt – tudatta.
Nyolcezerre nőtt a számuk
- Később kizárólag állatkertekben maradt fenn kis állományuk. Ez volt az első faj, amelynek az állatkerti állományát elkezdték törzskönyvezni és tervszerűen szaporítani őket. Ennek lett az az eredménye, hogy elindulhatott a faj visszatelepítése. Olyannyira, hogy ma már nyolcezer egyedre tehető a vadon élő európai bölények száma: a Kárpátoktól kezdve a Kaukázuson át, Lengyelországig, illetve Fehéroroszországig, sok helyen élnek. Ma már Nyugat-Európában is elkezdődtek a visszatelepítések – foglalta össze a gyűjteményi vezető.
Elmondta, hogy a telepítés úgy történik, hogy a másfél – kétéves állatokat elszállítják az állatkertből a későbbi élőhelyükre egy nagyobb karámba, ahol aklimatizálódni tudnak. Ott oda tudnak figyelni rájuk, és ha minden rendben van, néhány hónap múlva szabadon engedik őket a többi bölény közé. Ivarérettségüket 2-3 éves korukra érik el és az elengedett bölények már a természetben is szaporodnak.
