Kis szerencsével november közepén megcsodálhatjuk a Leonidákat, amelyek talán az emberiség történetének egyik legintenzívebb meteorzáporát produkálták az 1800-as években. Szülőanyjuk, a Tempel-Tuttle üstökös régóta járja űrbéli pályáját és hatalmas törmelékmennyiséget szórt szét. Emiatt lehetséges, hogy a Leonidák 33 évente hatalmas aktivitást mutatnak, olyankor egy óra alatt akár kétszáz-háromszáz meteor jelenik meg érkezésükkor az égen.
- A hullócsillag jelenséget az okozza, hogy a Föld légkörébe belépett valamilyen űrtörmelék. Ez a nagy sebességből adódóan a súrlódás hatására elkezd felizzani és viszonylag nagy területen felhevíti a légkört – magyarázta Romenda Roland amatőrcsillagász, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője. - Jellemzően az üstökösök azok, amelyek a Nap körüli elnyújtott ellipszis pályájukon elszórják a belőlük kiáramló fagyott gázok törmelékét. Ha bizonyos időközönként nagyon közel jutnak a Föld pályájához, akkor ott „csillaghullás” alakul ki.
Emlékezetes a történelemben
Elmondta, hogy több mint száz meteorrajról tudunk, de nem mind jelentős. Olyan is létezik például, ahol óránként egy-két hullócsillag érkezik. Viszont mindegyik arról a csillagképről kapja a nevét, ahonnan látszólagosan kiindul. Ez az úgy nevezett radiáns pont. A Leonidák a Leo, azaz Oroszlán csillagkép irányából szelik át az eget.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a Tempel-Tuttle üstökös keringési ideje 33 év, ezért van ideje arra, hogy utazása során sok törmeléket szórjon szét. A tőle származó Leonidák 1833-as és 1866-os különösen erős meteorzápora rendkívül emlékezetes, amikor másodpercenként 20-30 hullócsillagot láttak a megfigyelők. Erről régi rézkarcok, metszetek is tanúskodnak. Legközelebb ilyen különleges esemény 2030-2032 környékén várható.
Gyorsak és sokan lehetnek
- Az egyik legintenzívebb hullócsillagzápor tehát a Leonidák, de a legrövidebb ideig láthatók egyes hullócsillagai. A meteorrajok sebessége attól függ, hogy milyen szögben éri el a Föld légkörét a bennük utazó meteorok többsége. Sebességüket Kepler törvényei segítségével tudják megmérni a csillagászok. I. törvénye azt mondja ki, hogy a bolygók ellipszis pályán keringenek. A II. törvény szerint a Nap közelében gyorsabban, tőle távolabb pedig lassabban haladnak. A III. törvény alapján a bolygók Földtől való távolsága a keringésük idejével arányos. Ezek a törvények tágabb értelemben más égitestekre is vonatkoztathatók, mint amilyenek például az üstökösök – sorolta az amatőrcsillagász.
Hozzátette, ebből az következik, hogy a nagyon elnyújtott ellipszis pályán keringő üstökösök és a hozzájuk tartozó meteorok a Nap közelében gyorsabbak. Továbbá akkor is, hogyha a Földhöz közel haladnak el.
A görög mitológiából eredeztethető a hiedelem, hogy a hullócsillagok teljesítik a kívánságokat. Az ókori görögök abban hittek, hogy, amikor látnak egy hullócsillagot, az istenek lejönnek az égből és beleavatkoznak az életükbe, sorsukba. Így lehetőségük nyílik kívánni is tőlük valamit, mert elképzelhető, hogy beteljesítik – tudtuk meg.
