A legfontosabb hatályos előírások:
Ha jogszabály másként nem rendelkezik (bel és külterületen egyaránt)
- a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos,
- az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
Jogszabályon alapuló engedélyezett égetés esetén a tűzgyújtás anyagi szabályai (ha más hatóság egyedi engedélyén, vagy önkormányzati rendeleten alapuló égetési tevékenységre kerül sor)
- a szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani,
- az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen,
- az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni,
- csak nappal, és szélcsendes időben lehet a szabadtéri tűzgyújtást megkezdeni.
Külterületen végzett más hatóság által engedélyezett irányított égetés esetén
- az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet (ide tartozik a lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése is),
- az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni, (a bejelentéshez már nem társul tűzvédelmi hatósági engedélyezési eljárás)
- az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani,
- az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen,
- az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
A kültéri tarlóégetés tűzvédelmi anyagi szabályai:
- a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
- a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
- tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
A katasztrófavédelem felhívja továbbá a figyelmet, hogy tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén még az engedélyezett égetés megkezdése sem megengedett! A tűzgyújtási tilalommal érintett megyékről többek között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapjának fő oldalán is tájékozódhat a baz.katasztrófavédelem.hu címen. A kerti grillezést, és nyílttéri főzést tűzvédelmi jogszabály nem tiltja.
