Pszichológussal beszélgettünk a téli depresszióról és a koronavírus-járvány pszichés hatásairól.
- Érdemes különbontani a jelenségeket – fejtette ki a témát Csutak Gergely pszichológus.
- A téli depresszióval kapcsolatban általánosan elmondható, hogy a napos órák számának csökkenése a legfőbb kiváltó ok. Ebben az időszakban kevesebbet mozgunk a szabadban. Megfigyelhető a népi kultúrában is, hogy télen kisebb aktivitással éltek az emberek, ami a munkát illeti, de gyakran töltötték kint az idejüket. Városi környezetben ugyan nem csökken az aktivitás, ugyanúgy zajlik az élet, a munka, viszont sokkal kevesebb időt vagyunk a természetben. Nem éri annyi napfény sem a városlakókat. Összegezve: a városban élőkre igaz, hogy a fizikai aktivitásuk csökken, kevesebb napfényt vehetnek magunkhoz, viszont a munkájukat ugyanazzal az aktivitással kell végezniük.
A pszichológus szerint ezeknek köszönhetően leszünk a tél folyamán egyre enerváltabbak, csökken a motiváció. Ez a folyamat önértékelési problémákhoz, szorongáshoz vezet. Ezek a tünetek általában nem túl erősek, de vannak, akik érzékenyebbek a napos órák számának csökkenésére.
Betegség a háttérben
- Ilyen esetekben bizonyos ingerületátvivő anyagnak a cseréje nem megfelelő az idegrendszerben. Ez állhat a különböző bipoláris zavarok, a mánia, a depresszió és az egyéb idevágó betegségek mögött. Szerencsére mindez a társadalom kis részét, 3-5 százalékát érinti. Ezek az emberek többnyire küzdenek valamilyen hangulatzavarral, ezen pedig tovább ront a tél.
Csutak Gergely szerint az ilyen esetekben a gyógyszeres kezelés mellett a fényterápia is sikerrel alkalmazható. Ha azonban nem áll a megbetegedés mögött idegrendszeri probléma, akkor legtöbbször elégséges gyógymód az is, ha minél több időt töltünk a szabadban. Érdemes csökkenteni az éjszakázást is emellett.
A járvány, mint katalizátor
A koronavírus-járvány rosszul érinti az emberek többségét. Csutak Gergely szerint ezt fokozza, hogy a lakosság nagy részénél fennáll valamilyen rossz viszonyulási mód a saját életéhez, környezetéhez, illetve saját magához .
- Ennek a következménye lehet például a rossz párkapcsolat vagy a nem megfelelő munka. Mindez szorongást, lehangoltságot idéz elő. Hatását tekintve ez is olyasmi, mint a téli depressziónál tapasztalható tünetek. A járvány pedig ezeket erősíti, és jön a fóbia, a kényszer, a pánikbetegség – véli a pszichológus, aki szerint ha példának vesszük a párkapcsolatokat mint problémaforrást, szemléletes képet kaphatunk a járvány okozta szorongás hatásáról.
- Általánosságban elmondható, hogy sok a rossz párkapcsolat. Ez nem feltétlenül konfliktusokkal teli, erőszakos kapcsolatot jelent, vagy olyat, ami az egyik fél hűtlensége miatt romlott meg. Ide tartoznak a közönyös, érdektelen társas viszonyok is. Ezek eredményeként egyes emberek nem élik meg örömmel a párkapcsolatot, igyekeznek belőle menekülni. Az egyik klasszikus út a munkába való menekülés, míg mások a sportban vagy a baráti társaságokban látnak mentsvárat.
A járvány miatt azonban lezárultak ezek a menekülőutak.
- Többet vagyunk otthon, bezárva. Az emberek beszorulnak abba a közegbe, ahol alapvetően rossz a működésmód. Nem tudják levezetni a feszültséget, nem képesek a megszokott örömforrásokhoz jutni, így hatványozottan lép fel az eredeti probléma. Ennek eredményeképp még több feszültség halmozódik fel, és eljutunk a pszichés tünetekig – fogalmazott Csutak Gergely, aki szerint mindez levezethető más területekre is. - A járvány alatt az ember még inkább szembesül a problémáival - tette hozzá.
