Itt Badány Lajos mondott ünnepi beszédet. Az alpolgármester „a magyar nemzet máig tartó legnagyobb tragédiájának” nevezte az 1920-ban hozott békediktátumot, melynek öröksége a mai napig „súlyos teherként nehezedik a Kárpát-medence egykor szebb időket megélt népeinek életére”. Meglátása szerint a diktátum célja a pusztítás volt, a Kárpát-medencei népek egymásnak ugrasztása.
– Az összetartozást, a lelki sorsközösséget akarták szétverni, viszályt szítani. Nekünk azonban határozottan fel kell emelnünk a hangunkat az elszakított országrészekben élő magyarság jogaiért.
– Trianonban megásták hazánk sírját. Megfosztották erőforrásaitól, szétszakították szerves gazdasági egységét, a megszálló hadak a maradék országot kifosztották, és az elszakított területeken ragadt honfitársainkat elnyomták. De a nemzetet nem sikerült megtörni.
A beszédet követően a megemlékezés virágait helyezték el a Gyula utcában.
A június 4-ei programok sora aztán a felsőhámori Trianon emlékműnél zárult.