A könyvtári terek komfortosabbá tétele, a megkezdett felújítások folytatása és a távolról elérhető szolgáltatások fejlesztése – egyebek mellett ezeket a nemes célokat vállalta pályázatában Varga Gábor, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, aki január 3-án vette át az intézmény vezetését.
Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, Varga Gábor személyéről még tavaly novemberben, zárt ülésen döntött a miskolci közgyűlés. A vezetőváltásra a könyvtár élén azért volt szükség, mert Prokai Margit, korábbi intézményvezető tavaly októberben nyugdíjba vonult. A kulturális intézményt az átmeneti időszakban megbízott igazgatóként Csoma-Simon Mária vezette.
- Az év eleji feladatok egy része a vezetőváltástól függetlenül adott minden kulturális intézményben: egyrészt a költségvetési tárgyaláson a vezetőnek jól kell képviselnie az intézményt, másrészt az ágazati irányítás részére beszámolót és munkatervet kell összeállítani, valamint a kollégákkal egyeztetve meg kell határozni az adott év prioritásait – sorolta az igazgató, hozzátéve: nekik mindezt a szervezeti felépítés módosításával párhuzamosan kell megtenniük, hiszen például az ő korábbi feladatait is más viszi tovább.
„Régi motoros”
Varga Gábor több mint húsz éve oszlopos tagja a miskolci könyvtárak csapatának. Mint lapunknak elmondta, 2000-ben, a diploma megszerzése után került Miskolcra, könyvtárosi pályafutását a Miskolci Városi Könyvtár Szabó Lőrinc Fiókkönyvtárában kezdte meg. „Itt kipróbálhattam magam az olvasószolgálati területen, de katalogizálással kapcsolatos feladataim is voltak. Másfél évvel később aztán a Lévay József Muzeális Könyvtárban folytattam, ami teljesen más munkát jelentett, hiszen egy muzeális gyűjtemény olvasóközönsége más igényekkel jelentkezik, mint egy hagyományos közkönyvtáré. Itt aztán a korábbi igazgatóhelyettes nyugdíjba vonulása után megörököltem az ő feladatait, és vezettem a muzeális könyvtárat, ezt vittem tovább egészen 2013-ig" – mondta.
Ekkor vonták ugyanis össze a Miskolci Városi Könyvtárat és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárat, ezt követően osztályvezetőként, 2016-tól városi hálózati igazgatóhelyetteseként dolgozott.
„Ma már látható, hogy az összevonás jó döntés volt, számtalan előnnyel jár az olvasóknak, ráadásul van ennek egy történelmi előzménye is. 1952-ben ugyanis, amikor létrejött hazánk összes megyei könyvtára, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeinek még része volt a városi hálózat is, az ugyanis csak 1960-tól függetlenedett. Ennek ellenére az elődöm számára hatalmas feladat volt az integráció, hiszen a párhuzamos munkafolyamatok összehangolása mellett a szolgáltatásokat is azonos színvonalra kellett hozni a központi könyvtárban, a hét fiókkönyvtárban és a Könyvtárellátási Szolgáltatórendszerben működő 331 megyei településen is: katalógusokat kellett összevonni, a kölcsönzési rendszert kellett egységesíteni. Ez 2013-ban sikeresen lezajlott" – emlékeztetett a könyvtár első embere.
Az elkezdett munkát folytatná
Az integrációs munka mellett fejlesztésekre is volt mód: több fiókkönyvtár újult meg részlegesen vagy teljes egészében, és a Nemzeti Kulturális Alap pályázatainak köszönhetően több részlegben a bútorzatot is lecserélhették. Ezt a munkát szeretné folytatni Varga Gábor is.
- A központi épületben az elmúlt években kicserélhettük az elhasználódott padlót mindkét emeleten, illetve az elmúlt két évben teljesen megújíthattuk a helyismereti gyűjtemény, valamint és a Zenemű- és Hangtár bútorzatát. Ezt a munkát szükséges folytatni a nagy könyvtári terekben is, hiszen a jelenlegi polcrendszer már nagyon megviselt állapotban van. Át kell gondolnunk azt is, hogyan lehetne létrehozni kisebb olvasó- vagy tanulósarkokat, melyek elvonulási lehetőséget adnak ebben a hatalmas épületben – sorolta az igazgató, hozzátéve: egyre sürgetőbb az idén ötvenéves, a Dézsi János Ybl Miklós-díjas építész által tervezett Görgey utcai épület liftjének cseréje és homlokzatának felújítása is (a neves építész egyébként éppen ezért a komplexumért kapta meg a rangos elismerést – a szerző). Ezeket a munkákat – hangsúlyozza – pályázati források bevonásával, az önkormányzattal konzorciumban végeznék el.
Varga Gábor szerint nem csak a külső terek korszerűsítése fontos. Az igazgató pályázatában nagy hangsúlyt fektetett az önkiszolgáló kölcsönzés bővítésére, a távolról elérhető szolgáltatások kiterjesztésére és az adatbázisok valamint a könyvtár által fejlesztett alkalmazások otthoni használatára is.
Magasabb színvonalon
„Feladatunk a könyvtárakban őrzött miskolci és megyei értékek bemutatása, digitálisan elérhetővé tétele, olyan szolgáltatások fejlesztése, amelyekkel a közoktatást támogatjuk. Ez a munka eddig is folyamatosan zajlott, viszont az együttműködések bővítésével ezt még magasabb színvonalon kell folytatnunk a jövőben. Emellett a kényelmi funkció erősítése érdekében olyan távolról hozzáférhető szolgáltatásokat is elérhetővé szeretnénk tenni a közeljövőben, mint az online beiratkozás vagy a távfizetés lehetősége" – jelentette ki az igazgató, aki hozzátette, olvasótáboruk növelése érdekében szeretnék megszólítani a járvány alatt elmaradó olvasókat éppúgy, mint azokat, akik korábban sem használták szolgáltatásaikat. Ezt szolgálják az intézmény által szervezett közösségi programok is.
- A könyvtár a dokumentumoknak, a könyvtárosoknak és az olvasóknak az egysége. Ha bármelyik hiányzik, akkor már nem beszélünk könyvtárról. Nekem az a célom, hogy a mi intézményünkben ez a hármas „jól érezze” magát. Vagyis a dokumentumok legyenek jól feltárva és használhatóvá téve, a látogatók kapják meg a keresett dokumentumokat, és leljenek örömre nálunk, emellett a könyvtári dolgozók is érezzék úgy, hogy a közösséget szolgáló munkájuk értékteremtő és elismerésre méltó – zárta Varga Gábor.
