A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülése előtt hangsúlyozta, hogy az Izrael elleni brutális terrortámadás nyomán kezdődött konfliktus kapcsán hazánk három speciális szemponttal rendelkezik.
Rámutatott, hogy tizenöt magyar állampolgárságú személy is a Gázai övezetben rekedt, de közülük az egyiptomi és az izraeli közreműködésnek köszönhetően mindenkit sikerült kijuttatni, aki el akart jönni. Ezzel összefüggésen fontosnak nevezte, hogy minél kevesebb civil áldozata legyen a háborúnak.
Illetve közölte, hogy a Hamász öt magyar állampolgárságú személyt is fogva tart. "Ezért mi nem tudunk elfogadni semmi olyan deklarációt, döntést, határozatot, ami nem mondaná ki világosan és egyenesen, hogy minden túszt azonnal, haladék nélkül és mindenfajta feltétel nélkül el kell engedni" - fogalmazott.
"Követeljük, hogy egyrészt a Hamász engedje el a túszokat, másrészt pedig hogy a nemzetközi közösség tegyen meg mindent a túszok kiszabadításáért" - szögezte le.
A harmadik különleges magyar szempontra rátérve Egyiptom stabilitásának fontosságát emelte ki, arra figyelmeztetve, hogy az észak-afrikai ország az európai biztonság egyik fő védőbástyája, minthogy Kairó szerepe kimagasló a migrációs nyomás féken tartásában.
Majd hangsúlyozta, hogy Európára óriási migrációs nyomás hárul már most is Afrika felől, és ez később elviselhetetlenné válhat, ha nem tesznek semmit. Szavai szerint ehhez fel kell lépni a terrorizmus ellen, miután az a migrációs hullámok egyik fő kiváltó oka, ezért is küld Magyarország kétszáz katonát Csádba a Száhel-övezet stabilitásának megőrzése érdekében.
