Ugrás a tartalomra

Elhunyt Czakó Gábor író

Létrehozva
Hosszú betegség után, szerdán hajnalban, életének 82. évében elhunyt Czakó Gábor, Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze - közölte a család az MTI-vel.
Kép
Czakó Gábor képzőművész, író. Fotó: Facebook/Czakó Gábor

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.
Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 
1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jelentős alkotása a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című - első kiadásában erősen cenzúrázott - regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.
A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozza meg. Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa rémmesének nevezett) keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese).

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus "kerti emlékműveket" készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Helikon szobrászati díj (1960), József Attila-díj (1975), Kortárs-díj (1994), Arany János-díj (2000), Nagy Gáspár-díj (2008), Pro Literatura-díj (2008), Stephanus-díj (2009), Prima Díj (2010).
2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott. 2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották. (MTI)

Ez is érdekelhet

mior_beke_szallo_tatar_u_260304_ja
Újabb rendészeti akciót indítottak Miskolcon
Miskolc
A kábítószer terjesztők és az illegális hulladéklerakások ellen is fellépnek Miskolcon. Hollósy András, Miskolc alpolgármestere, miniszteri biztos, országgyűlési képviselő jelölt és a MIÖR munkatársai szerdán rendészeti ellenőrzést tartottak az Üveggyár és a Békeszálló területén.
Női nézőpont a közéletben – kerekasztal-beszélgetést tartottak Lillafüreden
Miskolc
A nők közéleti szerepéről, a béke melletti kiállás fontosságáról és a közösségek jövőjéről beszélgettek csütörtökön egy rendhagyó fórumon, Lillafüreden. A Hotel Palota Erzsébet termében megrendezett esemény a „Nők a frontvonalban” címet kapta, és a „Nők a háború ellen” kezdeményezés gondolatiságára épült.
Ideiglenesen áthelyezték a Cementgyár megállóhelyet
Miskolc
Több autóbuszjáratot is érint az áthelyezés, amelyet a közműkiváltási munkálatok miatt vezettek be a 14-es megállójában.
Nem birtokolhatjuk
MiskolcKultúraTudomány
Megdöntötte az ismert mondatot: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” A Bükkről tartott előadást Bíró Tibor, a Bükki Nemzeti Park munkatársa a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtárban szerdán.