Keir Starmer brit miniszterelnök korábban már bejelentette: Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott arról, hogy Ukrajnával együttműködve hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához.
Az ellenségeskedések beszüntetése a francia elnök szerint kezdetben nem érintené a szárazföldi harcokat, mert „tűzszünet esetén nagyon nehéz lenne ellenőrizni, hogy a frontvonalat tiszteletben tartják-e”.
– Egy ilyen fegyverszünet előnye, hogy ellenőrizni tudjuk, jóllehet a front „a Párizs-Budapest-távolságnak felel meg” – tette hozzá.
Az európai csapatok bevetésének lehetősége, amelyben Franciaország és Nagy-Britannia kész részt venni, csak egy második szakaszban következne – hívta fel a figyelmet.
„A következő hetekben nem lesznek európai csapatok Ukrajnában” – jelentette ki Emmanuel Macron.
„A kérdés az, hogyan használjuk ki ezt az időt arra, hogy megpróbáljunk egy betartható tűzszünetet elérni, több hétig tartó tárgyalásokkal, majd a béke aláírása után, csapatok küldésével” – fűzte hozzá.
„Mi békét akarunk. De nem akarjuk mindenáron, garanciák nélkül” – hangsúlyozta Macron.
Párizs és London azt szeretné, hogy az Egyesült Államok valamilyen formában védelmet nyújtson a békemegállapodás után Ukrajnába küldendő csapatok számára, ha az oroszok célba vennék őket.
Francia diplomáciai források szerint Párizs és London arra is törekszik, hogy helyreállítsa a párbeszédet Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, akik pénteken hevesen konfrontálódtak washingtoni találkozójukon.
„A következő napokban újra kell indítanunk a dolgokat” – mondta Emmanuel Macron, miután hazatért a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozóról.
A francia elnök utalt az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozójára is, amelynek célja, hogy a katonai kiadások növelésével előkészítse az európai védelem megerősítését.
„Az elmúlt három évben az oroszok a GDP-jük 10 százalékát költötték a védelemre. Fel kell tehát készülnünk a folytatásra, a GDP 3 vagy 3,5 százaléka körüli célt kitűzve” – mondta a francia elnök.
Emmanuel Macron úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak javaslatokat kellene tennie a katonai erőfeszítések finanszírozására, akár a meglévő források felhasználásával, akár közös hitelfelvétellel.
„Első körben valószínűleg legalább 200 milliárd eurót kell tudnunk majd beruházni” – jegyezte meg Macron.
A francia elnök megerősítette, hogy párbeszédet kíván nyitni más európai államokkal Franciaország nukleáris elrettentő erejéről, de annak legfőbb elvei nem változnak, azaz a francia „köztársasági elnök teljesen szuverén és bizalmas döntése a nukleáris fegyverek bevetése”.
„De Gaulle tábornok és az elődeim mindig azt vallották, hogy a létfontosságú érdekeknek európai dimenziójuk van” – jegyezte meg.
„Azok, akik el kívánják mélyíteni velünk a párbeszédet, adott esetben részt vehetnek az elrettentő erők gyakorlatain. Ezek a cserék hozzájárulnak majd az európaiak közötti valódi stratégiai kultúra kialakításához” – mondta az államfő.
Emmanuel Macron szerint a francia katonaság a jövőben akár elhelyezhetne atomfegyvereket a partnerországokban, azok hadseregeivel együttműködve, azzal a céllal, hogy hosszú távon kiváltsák az Európába telepített amerikai nukleáris robbanófejeket.
