Több városból, köztük külföldről, valamint intézményekből, például egyetemekről is jöttek már tanulmányozni a MIÖR munkáját. A városi rendészet sikeréről és a helyi rendészek felkészültségéről tudtuk meg a legfontosabbakat.
– A Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) állománya jelenleg 115 fő, amivel az első három legnépesebb rendészet között van az országban – jelentette ki Kovács László Csaba, a MIÖR igazgatója. - Az állományunk harmada a közterületen segédfelügyelőként, közterület-felügyelőként, vagy mezőőrként dolgozik, másik harmada a térfelügyeleti szolgálaton rendészeti–rendszerkezelői feladatokat lát el segédfelügyelőként, vagy közterület-felügyelőként, illetve az utolsó harmad az irodán dolgozó ügyintéző és vezető munkatársak, akik között szintén vannak közterület-felügyelői végzettséggel rendelkezők, valamint ebbe a közösségbe tartozik a működtetés területén dolgozók köre.
– Ezt a hivatást a rendet szerető és ez iránt érdeklődő hölgyeknek és uraknak ajánlom. Bár a feladataink hasonlóak a rendőrségéhez, de mi a városi rendészet vagyunk. Ezért itt a városvezetői, önkormányzati akaratot, illetve az állampolgárok elvárását és akaratát képviseljük. A munkavégzés egyenruhában történik és jellemzője, hogy az emberekhez közelebbi, szolgáltató és gyakran megelőző jellegű speciálisabb intézkedéseket végzünk. Jelenleg a létszámunk korlátozott, de bízunk benne, hogy az év harmadik negyedévében 15-20 fővel tudunk bővülni. Ha megnyílnak a kapuk, erről még hírt fogunk adni – árulta el.
Folyamatos képzések
– A speciális képzés minden munkakörben eltérő, de hasonló alapképzésre épül. Közterület-felügyelőnek és mezőőrnek 18 év fölötti, érettségizett, büntetlen előéletű személyek jelentkezhetnek, akik átesnek egy pszichológiai alkalmassági vizsgán. Ha felvételt nyernek, segédfelügyelők lesznek. Továbbtanulhatnak közterület-felügyelőnek, amihez a MIÖR és a Miskolci Szakképzési Centrum közös szervezésében kell szakmai vizsgát tenniük, vagy mezőőrnek, amihez a Kormányhivatalban szerezhetnek szakképesítést. Ezek a képzések jellemzően több száz óra tanulás után biztosítják a szakképesítést – részletezte.
– Az érintettek már a képzés ideje alatt is, azt követően pedig intenzívebben teljesítenek szolgálatot közterületen. Az idősebb, tapasztaltabb közterület-felügyelők, mezőőrök és térfelügyeleti szolgálatosok pedig a belső mentori rendszerben adják át a tudásukat, tapasztalataikat az új munkatársaknak – emelte ki.
Elmondta az igazgató, hogy mindezen kívül rendszeres belső képzéseket is tartanak különböző témakörökben: az intézkedési taktikától kezdve, az önvédelmen és hatékony kommunikáción, valamint az asszertivitáson át, a kényszerítő eszközök használatáig. Évente legalább egyszer szoktak a fogyatékkal élőkkel való együttműködés kapcsán is érzékenyítő képzést szervezni a rendészeknek.
Szakmai napok, egyeztetések
Hozzátette továbbá, hogy évente három-négy alkalommal szakmai napot tartanak interaktív jelleggel. Ide a társszervek – rendőrség: közlekedésrendészet, közrend, bűnügy, Kormányhivatal, polgármesteri hivatal, Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), katasztrófavédelem, mentők, Áldozatsegítő Központ, Drogambulancia, Vöröskereszt, Máltai szeretetszolgálat, MESZEGYI - részéről rendszeresen meghívnak vendégelőadókat.
- Az új információkat, jogszabályi változásokat a napi eligazítások alkalmával adjuk át kollégáinknak. Idetartozik például az is, hogy a belügyminiszter az Európában megnövekedett terrorveszéllyel kapcsolatos intézkedéseket rendelt el. A mi munkatársaink is részt vesznek a rendőrökkel közösen bizonyos városrészekben és objektumokban az ezzel kapcsolatos járőrtevékenységben. Emiatt gyors, soron kívüli tájékoztatást tartottunk. Az ügyviteli folyamatok változását - például egy új szoftver érkezésénél - pedig az osztályértekezleteken vagy erre speciálisan szervezett képzések formájában szoktuk megbeszélni – osztotta meg a MIÖR igazgatója.
Visszatér a seriffrendszer
Felhívta rá a figyelmet, hogy 2012 és 2019 között jelentős fejlődésen ment át a rendészet Miskolcon. Ez a városvezetői elvárásoknak és a költségvetési támogatásnak volt köszönhető, amit napjainkban is tapasztalnak. Ebben a korábbi időszakban 160 főre emelkedett a rendészet létszáma és nagyon széles szolgálati palettával – éjjel-nappali gyalogos és gépjárműves járőrszolgálat, kerékpáros, robogós és kutyás mezőőrök, vagy közterület-felügyelők, illetve lovas mezőőrök külterületen – rendelkezett, ami felkeltette más városok rendészetének érdeklődését is.
– 2019-ben adtuk át az operatív műveleti központunkat, ami a térfigyelő-kamerarendszer megfigyelőhelyisége és egy szolgálatirányítói funkciót is ellátó központ. Országosan egyedüliként vezettük be életpálya modellünket, ami egy előmeneteli jelképrendszer. Ez azt jelenti, hogy a rendőri rendfokozathoz hasonló jelképrendszer jelenik meg az egyenruhán. Nyártól pedig újraindítjuk a választókerülethez kötött, közterület-felügyelői feladatellátást, amit korábban, 2015 – 2019 között seriffrendszerként ismertek a városban – közölte Kovács László Csaba.
Egyetemi csoportok
Beszámolt róla, hogy érkeztek már Svájcból, Szlovéniából, Ukrajnából, Budapestről, Debrecenből, Gyöngyösről, Kecskemétről és Tatabányáról is munkatársak, közbiztonsági szakemberek és városvezetők, hogy megnézzék a MIÖR működési modelljét. A szakmai egyeztetésekből a miskolci rendészek is épültek, tanultak. 2019-ig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karáról több alkalommal is tanulmányi látogatást tettek náluk. Idén pedig a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének hallgatóinak és tanárainak 20 fős csoportja jött el, a Miskolci Egyetemről pedig 15 fő. Emellett a Magyar Rendészettudományi Társaság Településbiztonsági Tagozatnak küldöttsége szintén meglátogatta őket.
