A tavalyi évhez hasonlóan idén is együtt ünneplik meg a miskolci református gyülekezetek október 31-én, a reformáció napját. Az ünnepi úrvacsorás istentiszteletnek pénteken, 17 órától a műemlék Avasi református templom ad otthont. Igét hirdet: Péter András, a Miskolc-Diósgyőri Református Egyházközség lelkipásztora. Zenei szolgálattal közreműködik: a Tiszáninneni Református Egyházkerület Cantus Firmus Énekkara. Az ünnepélyes alkalom után, „Hitvalló elődeink a gályán” címmel kiállítás nyílik ugyanitt a protestáns gályarab prédikátorokról, akiket hitük miatt ítéltek el.
A reformáció napját azért ünneplik október 31-én a protestáns egyházak, mert Luther Márton 1517. október 31-én szögezte ki 95 tételét a Wittenbergi vártemplom kapujára, amit a pápának címezve vitaindító iratnak szánt. Ez a tette indította útjára a reformáció folyamatát, amihez csatlakozott a német, majd a genfi egyház, Kálvin János vezetésével. Magyarországra pedig külföldi diákok közvetítésével jutott el. Ennek nyomán elindultak a Biblia fordítások, elkezdték anyanyelven hirdetni az Igét a templomokban és széleskörű, színvonalas protestáns iskolarendszer épült ki – tudtuk meg.
Kegyelemből, hit által
- Luther Márton, akkor még Ágoston-rendi szerzetesként rádöbbent, hogy a korabeli egyházban sok minden nem volt a helyén. A búcsúcédulák árusítása miatt – amelyekről azt hirdették, hogy általuk bűnbocsánatot lehet vásárolni - határozta el, hogy megfogalmazza tételeit. Ezzel szemben a Szentírásban egyértelműen azt olvassuk: „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek, hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka.” (Ef. 2,8) – magyarázta Hangóné Birtha Melinda, a Miskolc-Avasi Református Egyházközség lelkipásztora.
Elmondta, hogy Luther maga is küzdött azzal, hogy hogyan tud megfelelni az Úr dicsőségének és hogyan tud vezekelni a bűneiért, eleget tenni Istennek. Azért ment a Wittenbergi Egyetemre tanulni, hogy kikutassa Isten erre vonatkozó szándékát.
- Mivel eredetiből, görögből és héberből le tudta fordítani a Biblia szövegét, rájött arra, hogy az ember képtelen rá, hogy önerőből kiérdemelje a bűnbocsánatot. Hanem ezt Krisztus érdeméért kapjuk ingyen kegyelemből, aki minden bűnünket magára vette kereszthalála által. Nekünk egy dolgunk van csupán, hogy ezt elfogadjuk. Ez a gondolat abban a korban nagyon forradalmi volt, hiszen a Szentírást nem olvasták, ugyanis csak latinra volt lefordítva. Viszont latinul is csak a legtudósabb papok tudtak – emelte ki.
Hozzátette, hogy a katolikus templomban azért készítettek freskókat, hogy az egyszerű ember számára is átadjanak valamit a bibliai történetekből.
Anyanyelvű igehirdetések
- A reformátorok éppen azért értek el nagyon hamar sikereket, mert igehirdetéseik nyomán a hívek rádöbbentek arra, hogy Isten szereti őket. Amikor 1543-44-ben megjelent Dévai Bíró Mátyás az avasi templomban és magyarul prédikált, onnantól kezdve nem volt kérdés a miskolci polgárság számára, hogy milyen irányban folytassa az egyház az életét. Az ellenreformáció megerősödéséig a város lakosságának több mint nyolcvan százaléka protestáns vallású lett – hívta fel a figyelmet a lelkipásztor.
Beszámolt róla, hogy amikor 1544-ben megtámadták Miskolcot a török csapatok, felgyújtották a várost és a templom teteje is beszakadt. A helyreállítást a gyülekezet vezetői már az új liturgiának megfelelően akarták megvalósítani. Ez azonban ellenállásba ütközött, mert a Diósgyőri vár úrnője Fáncsi Borbála ragaszkodott a régi római katolikus valláshoz. 1563-ig nem is kapott tetőt a templom, csak az úrnő halálával, Balassa Zsigmond új várúr adta meg ehhez a támogatást az avasi gyülekezetnek. Holland hajóácsok készítették el a templom mai napig használt tetőszerkezetét.
Felidézte, hogy 1590-ben Károli Gáspár, a vármegyénkben található Vizsolyban lefordította a teljes Szentírást magyar nyelvre. Viszont mivel az emberek többsége abban az időben még nem tudott olvasni, protestáns iskolákat hoztak létre. Az egész oktatási rendszer megváltozott, megnyíltak a híres református kollégiumok, például Sárospatakon, Debrecenben, Pápán. A tehetséges diákokat a gyülekezetek anyagilag is támogatták. Miskolcon már 1560-ban a helyi polgárság önerőből megalapította a Lévay József Református Gimnázium elődjét, amely a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében kapott helyet.
Visszatérés a Szentíráshoz
- A reformáció nem pusztán emlékünnep, hiszen éppen az az üzenete, hogy hogyan lehet továbbmenni és hogyan lehet megújulni. Maga a re-formáció szó is visszatérést jelent az eredetihez, a Bibliához, hiszen az Ige változhatatlan igazságai azok, amelyek ma is utat mutatnak. Öt legfontosabb elve: a Sola Fide, vagyis egyedül hit által; Sola Gratia, azaz egyedül kegyelemből; Solus Christus, azaz egyedül Krisztus által; Sola Scriptura, vagyis egyedül a Szentírás által és Soli Deo Gloria, vagyis egyedül Istené a dicsőség. A mostani református ünnepi istentiszteletet is igyekszünk e köré az öt Sola köré építeni – osztotta meg Hangóné Birtha Melinda.
