A keresztyén hűség, kitartás és áldozatvállalás hősei azok a magyar protestáns prédikátorok és tanítók, akiket a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztek 1674-ben. Közülük hárman Miskolcon szolgáltak.
Kiszabadításuk háromszázötven éves évfordulója kapcsán rendez tudományos konferenciát neves előadókkal február 14-én, szombaton 11-től 16 óráig a Miskolc-Avasi Református Egyházközség, a Lévay József Református Gimnázium Dísztermében. A rendezvényt február 15-én, vasárnap 10.30-tól ünnepi istentisztelet zárja le, majd koszorúzás a műemlék Avasi református templomban és temetőben.
Ennek előzménye volt a „Hitvalló hőseink a gályán” című vándorkiállítás, amelyet a reformáció napja, október 31. után tekinthettek meg az érdeklődők az Avasi református templomban és a minap.hu is hírt adott róla. A Sárospataki Református Kollégium múzeumában is készült egy tárlat a gályarab évforduló kapcsán tárgyi emlékekkel.
Nemzetközi összefogással
- 1676. február 11-én gályarabságra ítélt, végül a Nápolyba került száznegyvennégy protestáns prédikátor közül Michiel de Ruyter admirális, a holland tengernagy hatalmas váltságdíj összegyűjtése után huszonhatot kiszabadított – nyilatkozta szerkesztőségünknek Hangóné Birtha Melinda, a Miskolc-Avasi Református Egyházközség lelkipásztora. - Ez az évforduló az apropója annak, hogy emlékezünk a magyar egyháztörténelemnek ennek a szégyenfoltjára, amikor azokat a protestáns prédikátorokat, akik nem tagadták meg a hitüket és nem katolizáltak, gályarabságra, börtönre, teljes fő és jószágvesztésre, vagy száműzetésre ítélték – sorolta.
Elmondta, az elítélt protestáns prédikátoroktól érkező leveleken és más csatornákon keresztül a nemzetközi közvélemény is értesült a sorsukról, ami nagy felháborodást váltott ki. Ruyter admirális később kiszabadításukat tartotta élete legnagyobb sikerének.
Gályarab-emlékút állomása
- Az Avasi református templomban két prédikátort – Harsányi Móricz Istvánt és Köpeczi Haller Balázst - ítéltek gályarabságra. Harmadikuk, Kapossy István már olyan idős volt, hogy nem küldték ki a gályára, hanem a pozsonyi várbörtönben tartották. Viszont odáig az utat, ahogy társainak, neki is gyalog kellett megtennie. Arról nem sokat tudunk, hogy mi történt velük kiszabadulásuk után. Ami biztos, hogy Miskolcra nem tértek vissza, de Magyarországra a legtöbbükhöz hasonlóan valószínűleg igen, 1677-ben – foglalta össze a lelkipásztor.
Tudatta, az Avasi református temetőben található egy gályarab emlékmű, a templomban pedig egy emléktábla. Ez egyben a miskolci állomása annak a Gályarab-emlékútnak, amit két éve a felvidéki és a Magyarországi Református Egyház közösen épített ki. Sárospatakon 2024. novemberében, a gályaper jubileumi évében nagyszabású ünnepség keretében, azok a gyülekezetek, ahonnan prédikátorokat hurcoltak el, emlékplakettet vehettek át.
Kiemelte, a korabeli protestáns gyülekezetek kitartásáról tanúskodott, hogy azután sem oszlottak fel, hogy elhurcolták a vezetőiket. Helyüket más tanult, hitben járó igehirdetők vették át a közösségekből.
A pápa bocsánatot kért
- Fontos, hogy őrizzük az emlékeinket, tudjuk, honnan jövünk és hová tartunk. Viszont ahhoz képest, hogy ez mekkora horderejű történet, nem eléggé ment be a köztudatba, hanem sokáig elhallgatták. Ennek talán az is volt az oka, hogy többen azt gondolták, a felekezetek közötti megbékélést kevésbé munkálja. Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy 1981-ben Szent II. János Pál pápa Debrecenben járt. A református kollégium parkjában álló gályarab emlékműnél koszorúzott és bocsánatot kért a református egyháztól ezért a tettért – fejtette ki Hangóné Birtha Melinda.
Felidézte, hogy a protestáns prédikátorokat elítélő pert a Wesselényi féle lázadást követően indították az ellenreformáció idején, bár az ellenük felhozott koholt vádak, mint például az istenkáromlás, nemcsak hitbéliek voltak, hanem felségsértéssel, hazaárulással is vádolták őket. 1674. márciusában Pozsonyba egy hirtelen összehívott vésztörvényszék elé idézték be a több mint háromszáz lelkipásztort és tanítót.
Példaértékű az áldozatuk
Hozzátette, az ekkor három részre szakadt Magyarország török fennhatóság alatt álló területeiről a megszállók nem engedték el a prédikátoraikat a tárgyalásra, mások pedig hazaszöktek. A Felvidék és a Dunántúl, ami még érintett volt, azonban német fennhatóság alatt állt. Így összesen 144-et küldtek közülük végül a gályára.
- Azt gondolom, hogy a keresztyén hűség, kitartás és áldozatvállalás az, amit a gályarab prédikátoroktól megtanulhatunk, hogy nem lehetett őket megfélemlíteni és eltántorítani a szilárd meggyőződésüktől, a hitüktől. Ez a kereszténység és a világ számára is példaértékű, hiszen ma is 380 millió ember szenved üldöztetést szerte a világon keresztény hite miatt. Ennek a legsúlyosabb helyszíne ma Nigéria – hangsúlyozta az Avasi református gyülekezet lelkipásztora.
A konferenciáról:
A pozsonyi vésztörvényszékről Buza Zsolt, a pozsonyi református gyülekezet lelkipásztora fog előadást tartani. Délután Dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia professzora fog beszélni a kiszabadulásról. Szűcs M. Sándor tiszafüredi vallástanár saját zarándokélményeiről számol be, ugyanis stoppal végigjárta a Gályarab-emlékutat. Végül Csomós Józsefné, írói nevén Viola Judit ajánlja regényét, amely a gályarab prédikátorok történetét dolgozza fel. A vasárnapi istentiszteleten Dr. Rákos Loránt, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese hirdet Igét. Közös ebéd szombaton 13 órakor lesz a Lévayban, amire február 12-ig, csütörtökig kérik az előzetes regisztrációt a Miskolc-Avasi Református Egyházközségben.
