I. Lajos, avagy Nagy Lajos király, Visegrádon született 1326. március 5-én. A Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi herceg, Magyarország és Horvátország királya 1342-től, és Lengyelország királya 1370-től haláláig, I. Károly magyar király és Łokietek Erzsébet királyné harmadik fia volt. Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora. Az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, ezáltal Magyarország nemzetközi szinten is az egyik legfejlettebb európai királysággá vált. Lajos aktív külpolitikája és sikeres hadjáratai révén pedig európai nagyhatalommá lett az ország. A lovagkirály személyes kvalitásai és dicsőséges hadjáratai megihlették még a 19. századi magyar nemzeti romantika költőit is.
Nagy Lajos 1342-től 1382-ig uralkodott, ezzel a négy évtizeddel ő lett az ötödik leghosszabb ideig regnáló magyar monarcha. A magyar királyok közül elsőnek ő üldözte ki a törököket az országból. 1351-ben megújította az Aranybullát. Sokat tett a kultúráért, iskolákat alapított (például a pécsi egyetemet), és támogatta az egyházat.
Dicső múlt
A fennmaradt források szerint a Diósgyőri vár Nagy Lajos kedvenc vára volt. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor I. Lajos Lengyelország trónját is elfoglalta. Diósgyőr ettől kezdve királyi székhely lett. A négy saroktoronnyal ellátott, fényes lovagvárban, Buda és Krakkó között félúton sokszor hónapokig tartózkodott az uralkodó és udvartartása.
A Diósgyőri vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.
A lovagkirályként is emlegetett Nagy Lajos 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt.
Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese. Lengyel királlyá való koronázását is Diósgyőrben ünnepelte Nagy Lajos, majd itt töltötte ugyanazon év karácsonyát. A Diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása.
Hat királyné jegyajándéka
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516-26) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.
A Diósgyőri vár később egyre inkább elveszítette jelentőségét és a huszadik századra már csak romvárként maradt ránk. Égnek meredő falai és csonka tornyai is fenségesek voltak, sok kulturális eseménynek adva különleges helyszínt.
Feltárására, konzerválására már az 1960-as években voltak törekvések, mígnem 2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projekt keretében arra vállalkoztak, hogy a vár teljes épületrészeit rekonstruálják. A műemlékvédelemben úttörőnek számító vállalkozásnak az volt a célja, hogy a vár minél többet eláruljon a történelméről, azokról az uralkodókról, eseményekről, emberi sorsokról, amelyek falaihoz kötődnek. A projekt emellett magában foglalta a Lovagi Tornák Tere és a hozzá kapcsolódó Vásártér kialakítását valamint a lillafüredi függőkert felújítását, új funkciókkal való feltöltését is. A felújított Diósgyőri vár átadására 2014. augusztus 30-án került sor, egy évvel később pedig a lovas hagyományőrzők és sportesemények is birtokba vehették a Lovagi Tornák Terét és a Vásárteret.
A Diósgyőri vár legutóbbi, nagyszabású renoválása és újjáépítése 2021-ben kezdődött. Forráshiány és műszaki problémák miatti a munkálatok többször leálltak majd újraindultak. A tervek szerint 2026 év végére ragyoghat majd újra a miskolciak büszkesége, mint ahogyan Nagy Lajos király idejében.
Élő történelem 560 méteren
Történelmi díszletté alakul át Miskolc belvárosa március 28-án: Hétszáz fős, látványos történelmi seregszemlével tiszteleg Miskolc és a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) minden idők egyik legnagyobb magyar uralkodója, I. Lajos születésének 700. évfordulója előtt. Az „I. Nagy Lajos Emlékmenet” a magyar hadtörténelem hét meghatározó korszakát kelti életre 560 méter hosszan, a honfoglalóktól egészen a modern honvédségig. A látványos felvonulásban negyvenkilenc hagyományőrző egyesület, a Magyar Honvédség katonái és kadétok vesznek részt.
