Miskolc költségvetése – több jut a rend fenntartására és a városüzemeltetésre is

Az év első miskolci közgyűlése. Fotó: Juhász Ákos — Juhász Ákos felvétele a januári közgyűlésről

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk: a napirend gerincét a pénz adja. Egyrészt korrigálják a 2025-ös költségvetést: megnézik, mi csúszott el tavaly a tervekhez képest, hol kellett többet költeni, honnan folyt be kevesebb bevétel, és ehhez igazítják a számokat. Másrészt döntenek a 2026-os büdzséről is.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy meghatározzák a következő három évre (2027–2029) várható saját bevételeket és az esetleges adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket.

Polgármesteri expozé a költségvetésről

Tóth-Szántai József polgármester közgyűlés előtti expozéjában úgy fogalmazott: „egy költségvetés mindig többről szól puszta számoknál”; egy város költségvetéséből ugyanis kiolvasható, hogy milyen problémákkal szembesül a település, milyen válaszokat kíván adni ezekre, valamint az is, milyen értékrend és prioritások mentén működik a városvezetés.

Az idei költségvetés főösszege 71,5 milliárd forint.

– Ez az a keret, amiből működtetni kell a várost, biztosítani a közszolgáltatásokat, és el kell indítanunk azokat a fejlesztéseket, amik meghatározzák Miskolc jövőjét – hangsúlyozta a városvezető.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a Bükk városa program céljait 2024-ben fogadta el a közgyűlés. A program egy biztonságosabb, gazdaságilag erősebb és zöldebb Miskolc megteremtését tűzte ki célul, és a költségvetés is ezek mentén a prioritások mentén épül fel.

Miskolci közgyűlés március 6-án. Fotó: Juhász Ákos — Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere. Fotó: Juhász Ákos

Három alapvető területet jelölt meg Tóth-Szántai József, ahová előbbre kell lépni.

1. Rend és közbiztonság

Tóth-Szántai József kiemelte: a város csak akkor működhet jól, ha a miskolciak biztonságban érezhetik magukat a mindennapokban, akár utazás közben, akár lakókörnyezetükben.

Ennek érdekében folytatják a járatseriff-programot, megerősítik a polgárőrséget, valamint szorosabbra fűzik az együttműködést a rendőrséggel. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a héten az Újgyőri főtéren új rendőrőrs és új kormányablak nyílt.

Az idei költségvetés több mint 1 milliárd forintot biztosít a Miskolci Önkormányzati Rendészet működésére.

– Ez minden eddiginél magasabb összeg – húzta alá a polgármester.

Emellett továbbra is működni fognak a rendőr–rendész járőrpárosok, valamint a járatseriff-rendszer is a közösségi közlekedésben.

2. Tiszta és működő város

A polgármester elmondta: a miskolciak joggal várják el, hogy a város útjai és járdái megfelelő állapotban legyenek. Az önkormányzat ezért az idei évben az állagmegóvásra és a felújításokra is jelentős forrásokat fordít. Tartják a tavaszi és őszi nagytakarítási programokat, állagmegóvásra, karbantartásra és javításra többet fordítanak.

A városüzemeltetésre összesen 13,7 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a tavalyinál több mint 1,3 milliárd forinttal magasabb összeg. Növelik az útfenntartás és útfelújítás keretösszegét. Az út- és hídfenntartási feladatokra fordítható forrást a tavalyi 565 millió forintról 773 millió forintra emelik.

Az Avason már megkezdődött az útfelújítási program, amelyet a vízvezetékek cseréjével indítottak el. A TOP Plusz program keretében Szirma városrészben is fejlesztések indulnak 839 millió forint értékben. Emellett a város több pontján – például a repülőtér környékén, Komlóstetőn a Szeder utcában, valamint Perecesen – csapadékvíz-elvezetési és aszfaltozási munkák valósulnak meg.

3. A gazdaság megerősítése

A polgármester szerint Miskolc fejlődéséhez hosszú távú gazdasági stratégia szükséges, amely új beruházásokat és munkahelyeket hoz a városba.

Kiemelt projektként említette a DAM területének revitalizációját, amely évtizedek óta kihasználatlan ipari zónaként áll. A fejlesztésre 6,5 milliárd forintos támogatás áll rendelkezésre. A cél, hogy a terület zöld, közösségi, kulturális és turisztikai funkciókat is befogadó városrésszé alakuljon.

A polgármester elmondta: hétfő óta zajlik a lakossági konzultáció a terület jövőjéről, amelyet intenzív és tanulságos párbeszédnek nevezett.

A gazdasági fejlesztések között említette a HALMS Hungary beruházását is, amely mintegy 80 milliárd forintos fejlesztéssel egy 100 ezer négyzetméteres üzemet hoz létre Miskolcon. A beruházás 1 ezer új munkahelyet teremthet, a termelés várhatóan 2027 nyarán indulhat el.

A polgármester hangsúlyozta: ezek a fejlesztések túlmutatnak egy-egy beruházáson, és hosszú távon a város gazdasági erejét erősítik.

Szociális és kulturális feladatok

Tóth-Szántai József arról is beszélt, hogy a költségvetés jelentős része közvetlenül az emberekről szól. Folytatódik a Salkaházi program, valamint új elemként megjelenik az önkormányzati dolgozók lakástámogatási programja is.

A kulturális intézmények működtetésére szintén jelentős forrásokat biztosítanak: a Miskolci Nemzeti Színház támogatása 960 millió forint, a Miskolci Csodamalom Bábszínház működésére pedig 99 millió forint jut. A kulturális feladatok ellátására az állam több mint 1 milliárd forint központi támogatást biztosít közvetlenül az intézmények számára.

A városi rendezvényekre és közösségi programokra 555 millió forint jut ebben a költségvetési évben.

– A 2026-os nem a látványos ígéretek költségvetése, a stabilitásra és az építkezésre épülő költségvetés. Arra törekszik, hogy a város jól működjön, tisztább és biztonságosabb legyen. Ez a költségvetés azt a célt szolgálja, hogy Miskolc működjön, fejlődjön és lépésről lépésre erősebb várossá – fogalmazott Tóth-Szántai József.

A napirend elfogadása előtt a közgyűlés megemlékezett a közelmúltban elhunyt miskolci kiválóságokról, valamint felidézték a város elmúlt időszakának fontosabb eseményeit, elnyert díjait, turisztikai, kulturális és sporteredményeit.

A polgármester azt javasolta, hogy a testület a 8. napirendi pont tárgyalásával kezdje meg munkáját, tekintettel arra, hogy az MVK Zrt. képviselőinek további elfoglaltságaik vannak. A közgyűlés a javaslatot elfogadta.

Ezt követően a képviselők a sürgősségi előterjesztések napirendre vételéről döntöttek.

Zárt ülésre felvették a Miskolci Csodamalom Bábszínház vezetésével kapcsolatos előterjesztést, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztásáról szóló javaslatot.

Nyilvános ülésre sürgősséggel napirendre került az országos tornaterem-programhoz kapcsolódó előterjesztés, valamint egy, a számozott utcákat érintő javaslat is. Egy további sürgősségi előterjesztést az előterjesztő visszavont.

8. napirendi pont: Javaslat a helyi személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos döntések meghozatalára, valamint a helyi személyszállítási közszolgáltatás 2026. május 31. napjáig terjedő közszolgáltatási követelményeinek elfogadására. Előterjesztő: Tóth-Szántai József polgármester

Az előterjesztést Gadnai-Bodnár Éva, az MVK Zrt. vezérigazgatója ismertette. Elmondta: a jelenlegi közszolgáltatási szerződés 2026. május 31-én jár le, ezért szükséges a szolgáltatás zavartalan fenntartását biztosító döntések meghozatala. A javaslat szerint a működés finanszírozásához mintegy 3,6 milliárd forintos forrásigény kapcsolódik.

Vita a napirend fölött:

Szopkó Tibor (független) önkormányzati képviselő felszólalásában arról beszélt: a teljesítménymutatók alapján látható, hogy a tervek szerint 0,2 százalékos teljesítménynövekedés várható. Mint fogalmazott, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy valamivel több villamos-, és valamivel kevesebb autóbusz-kilométerrel számolnak. Felidézte: korábban az hangzott el, hogy akár egy nap alatt is vissza lehetne állítani a 2019-es menetrendet, ugyanakkor jelenleg sokszor a lakosságszám csökkenésére hivatkozva maradnak el járatok. Hozzátette: sok lakossági panasz érkezik a járatsűrűségre, és egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy kimaradnak járatok. A képviselő szerint megnyugtató lenne, ha a rendszerben látható jelei lennének egy felfelé ívelő fejlesztési pályának.

Tóth-Szántai József polgármester válaszában hangsúlyozta: a közösségi közlekedés fejlesztéséhez elsősorban járművekre és járművezetőkre van szükség. Mint mondta, a városvezetés 2024 októberében kezdett hozzá a jármű- és a személyi állomány bővítéséhez. Ennek eredményeként a következő napokban négy elektromos autóbusz áll forgalomba, és a tervek szerint a nyárig további nyolc érkezik. Hozzátette: még messze vannak attól, hogy minden problémát megoldjanak, de a folyamat már elindult, és időre van szükség a rendszer megerősítéséhez.

1. napirendi pont: Javaslat az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének megállapításáról szóló 3/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítására (IV. negyedéves korrekció). Előterjesztő: Tóth-Szántai József polgármester

Szilágyi Kornél, a Gazdálkodási Főosztály vezetője összefoglalójában elmondta, hogy a módosítás több ponton érinti a 2025-ös költségvetést, elsősorban az intézményi támogatások változásai, a vis maior alapok lehívása, valamint egyes többletigények miatt. A korrekciót követően a költségvetés főösszege 147,2 millió forintos változással zárult.

Az előterjesztést tárgyaló bizottságok támogatták a rendelet módosítását.

A vitában Szopkó Tibor (független) önkormányzati képviselő arról beszélt: a 2025-ös gazdálkodás tényleges értékelésére a zárszámadás során lesz lehetőség, amikor már a tényadatok alapján lehet számot adni az önkormányzat működéséről. Felidézte, hogy tavaly év elején több alkalommal is jelezte a közgyűlésnek: az a költségvetési egyensúly, amely a tervekben szerepelt, szerinte inkább elméleti volt, és az év közbeni korrekciók során közeledtek egymáshoz a tervek és a valós számok.

A képviselő szerint a problémát részben a túltervezett bevételek és az alultervezett kiadások okozták. Úgy látja, Miskolc gazdálkodása továbbra sem tudott érdemben elmozdulni arról a pályáról, amely sok más hazai településre is jellemző. Véleménye szerint a közösségi közlekedés, a városüzemeltetés és a fejlesztések területén sem történt jelentős előrelépés. Hozzátette: továbbra sem rendezett az önkormányzatok finanszírozási rendszere Magyarországon.

Tóth-Szántai József polgármester válaszában elmondta: a Megyei Jogú Városok Szövetsége egyeztetést kezdeményezett a miniszterelnökkel az önkormányzati finanszírozás kérdéséről. Mint fogalmazott, az önkormányzati törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek tisztázásra szorulnak. Bízik abban, hogy az egyeztetések nyitott fülekre találnak, és a jelenlegi nehézségek egy része korrigálható lesz.

2. napirendi pont: Javaslat az Önkormányzat egyes saját bevételei, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségei 2027–2029. évekre vonatkozó várható összegének megállapítására. Előterjesztő: Tóth-Szántai József polgármester

Az előterjesztést szintén Szilágyi Kornél főosztályvezető ismertette.

A vitában Mokrai Mihály (DK–LMP–Nép Pártján) frakcióvezető arról beszélt: az előterjesztés szerinte azt mutatja, hogy az önkormányzat eladósodottsága folyamatosan növekszik. Mint fogalmazott, a növekedés üteme aggasztó, és nem biztos abban, hogy a bevételek is hasonló mértékben fognak emelkedni.

A frakcióvezető szerint megtévesztő lehet kizárólag az önkormányzat számait vizsgálni, mivel a Miskolc Holding gazdálkodása jelentős hatással van a város pénzügyi helyzetére. Úgy fogalmazott: a város mintegy 13 milliárd forint hitelt vett fel, ezért szerinte érdemes lenne konszolidált beszámolót készíteni, amely az önkormányzat és a holding gazdálkodását együtt mutatná be. Véleménye szerint ideje szembenézni a valós pénzügyi helyzettel.

Szopkó Tibor (független) képviselő szintén hozzászólt a napirendhez. Elmondta: a hitelfelvételek és az iparűzési adóbevételek alakulását vizsgálta meg. Felidézte, hogy a korábbi ciklusokban – Veres Pál és Kriza Ákos polgármestersége idején – a szakemberek munkájának köszönhetően az egy főre jutó iparűzési adóbevétel közel 100 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a jelenlegi tervekben már csak 10–15 százalékos növekedéssel számolnak. Szerinte ez problémás pályát jelez, és hosszabb távon kedvezőtlen következményekkel járhat.

A vitához Soós Attila, a Miskolc Holding Zrt. vezérigazgatója is hozzászólt. Elmondta: a jogszabályok szigorúan meghatározzák az önkormányzati alrendszerek eladósodásának kereteit, ezért a rendszer alapvetően átlátható. Hangsúlyozta: nincs lehetőség arra, hogy egy önkormányzat az általa működtetett intézményrendszerrel együtt csődhelyzetbe kerüljön, mivel ezt helyi rendeletek és országos törvények is kizárják.

Mint mondta, a hitelfelvétel feltételeit a kormányzati szervek szigorúan ellenőrzik: meghatározott, hogy milyen futamidővel és milyen mértékben lehet hitelt felvenni, és a minisztériumok vétójoggal rendelkeznek ezekben a kérdésekben. Hozzátette: ahol lehet, a városnak érdemes megragadnia a lehetőséget arra, hogy fejlesztésekhez és beruházásokhoz forrást biztosítson. Véleménye szerint a bankok sem finanszíroznának olyan projekteket, amelyek mögött nem látható a város számára is kimutatható haszon.

3. Javaslat az Önkormányzat 2026. évi költségvetésének megállapítására, a költségvetési rendelet megalkotására és egyéb kapcsolódó döntések meghozatalára. Előterjesztő: Tóth-Szántai József polgármester

A közgyűlés tárgyalta Miskolc 2026-os költségvetésének tervezetét. Szilágyi Kornél főosztályvezető ismertetése szerint a költségvetés három fő részből áll, és forrásokat különít el többek között bérnövekedésre és az otthontámogatási programra is. A bevételi oldalon a közelmúltban 2,8 milliárd forint támogatás érkezett a város számlájára, emellett 1,1 milliárd forint kulturális támogatás és jelentős fejlesztési források is szerepelnek a tervezetben, köztük 6,5 milliárd forint a DAM fejlesztésére és 180 millió forint a Versenyképes Járások programból.

A Városgazda költségvetése 400 millió forinttal nő, miközben több intézmény is nagyobb keretből gazdálkodhat: a Miskolci Egészségfejlesztési Intézet közel 1,3 milliárd forintból, a MESZEGYI költségvetése is emelkedik. Folytatódik a Salkaházi Sára program, a köznevelési intézmények közül pedig a MIÓVI kapja a legnagyobb támogatást. A költségvetés kiemelten kezeli a közrendet és a közbiztonságot, valamint iparterületi fejlesztéseket, belterületi utak és zöldfelületek fejlesztését, illetve a miskolci turisztikai desztináció fejlesztését is tartalmazza. A TOP Plusz források a korábbi évek tervezésében már megjelentek, és a zárszámadás után épülnek be a 2026-os költségvetésbe.

A költségvetési vitában Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a tervezet a gazdasági és geopolitikai környezet bizonytalanságai ellenére is reálisnak és tarthatónak tűnik. Kiemelte a város jövőképét meghatározó fejlesztéseket, valamint a kulturális támogatások jelentőségét, külön kitérve a Miskolci Nemzeti Színházzal kötött megállapodás fontosságára.

Fodor Zoltán (MSZP) önkormányzati képviselő kritikaként fogalmazta meg, hogy a költségvetési tervezetben nem találta meg három korábban felvetett javaslatának finanszírozását. Ezek között említette az Avas-tetőre tervezett rekortán futópályát, a választókerületében található játszóterek fejlesztését, valamint egy emlékfal létesítését Dobrossy István tiszteletére.

A polgármester válaszában jelezte, hogy az emlékfal megvalósítását még az idei évben tervezik, és annak méltó helyszínét – például a Meggyesalja utcát – vizsgálják. A városvezetés tervei szerint az Avastetőn is beruházás indulhat, ahol nagy, körülkerített, európai színvonalú játszótereket alakítanának ki a városrészek igényeinek felmérése után. A tervek között szerepel egy avasi libegő megépítése is, amely a térség turisztikai fejlesztését szolgálná.

Mokrai Mihály (DK–LMP–Nép Pártján) frakcióvezető szerint a költségvetés inkább választási költségvetés jellegét mutatja. Úgy vélekedett, hogy a város részben feléli az előző ciklusban elért eredményeket, és aggályokat fogalmazott meg a DAM-terület gazdasági megtérülésével kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nem látható pontosan, milyen bevételt és kiadást generál a tervezett iparterületi fejlesztés, illetve hogy az hosszabb távon képes lesz-e gazdasági kitörési pontot jelenteni a város számára.

Hollósy András alpolgármester módosító javaslatot terjesztett elő Deák-Bárdos Mihály önkormányzati képviselővel és Bajusz Gábor (Fidesz) frakcióvezetővel közösen. A javaslat szerint a Diósgyőri VTK alapítóinak emlékére a stadion környékén szoborcsoportot vagy méltó emlékhelyet kellene kialakítani, ahol Vanger Vilmos és társai előtt a szurkolók közösen emlékezhetnek meg.

Klinga Dániel (Pont MI–Lokálpatrióták Egyesülete) képviselő a közbiztonság fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a költségvetésben több mint 54 millió forintot különítettek el a polgárőrség támogatására, míg a Miskolci Önkormányzati Rendészet működésére is többlet jut.

Mezei Attila (DK–LMP–Nép Pártján) szerint az állam egyes feladatokat saját hatáskörében sem tud maradéktalanul ellátni. Felhívta a figyelmet az Őszi Napsugár Otthon állapotára, amely véleménye szerint felújításra szorul. Hozzátette, hogy az idősödő társadalom miatt a szociális ellátások fejlesztését is jobban kellene hangsúlyozni a költségvetésben.

Barta Gábor (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy a büdzsé a rend, a biztonság és a megbecsülés költségvetése. Hangsúlyozta, hogy a közbiztonság nem csupán statisztikai kérdés, hanem a miskolciak mindennapi biztonságérzetét meghatározó tényező.

Deák-Bárdos Mihály (Fidesz) a sport és a közrend területét emelte ki. Elmondta, hogy a sportcélú támogatások 2026-ban mintegy 32 millió forinttal emelkednek, és három szervezet összesen 29 millió forintos többletforrást kap. Kiemelte a városi tömegsport-rendezvényeket, így a Barátság Maraton, a Bükki Maraton és a Kassa–Miskolc Ultramaraton támogatását. Jelezte, hogy a képviselői keret terhére egymillió forinttal járul hozzá a tervezett emlékhely megvalósításához, amely közösségi szervezésben jöhet létre.

Szopkó Tibor (független) szerint a költségvetés orrnehéz, inkább választási büdzsé jellegű, és a gazdasági növekedés nem érzékelhető a miskolci lakosság számára. Úgy vélte, hogy a tervezet több területen csak az egyensúly látszatát mutatja, miközben egyes bevételi sorok – például az ingatlanértékesítés – várhatóan nem teljesülnek.

A képviselő szerint a város akár 12,5 milliárd forintos hiánnyal is szembesülhet, és a korábbi hitelfelvételek miatt az önkormányzat eladósodottsága továbbra is jelentős. Felvetette, hogy az iparűzési adóbevételek csökkenése a miskolci gazdaság zsugorodását jelezheti, miközben a központi elvonások mértéke szerinte elérheti a 12 milliárd forintot, ami összességében mintegy 25 milliárd forintos finanszírozási nyomást jelent.

Fodor Zoltán (MSZP) megjegyezte, hogy az avasi libegő és a rekortán futópálya megvalósítása nem feltétlenül függ össze, mivel ezek a projektek várhatóan 2029-ig sem készülnek el.

Bartha György (MSZP) úgy fogalmazott, hogy Miskolcot is érintik a központi elvonások, ugyanakkor pozitívumként értékelte a csapadékvíz-elvezetésre fordított források növekedését. A Diósgyőri VTK szoborcsoport ügyében támogatását fejezte ki, de előzetes egyeztetést javasolt a szurkolói szervezetekkel.

Bajusz Gábor (Fidesz) köszönetet mondott a javaslat előkészítésében részt vevőknek, és jelezte, hogy a képviselői keret terhére egymillió forintot ajánl fel a közösségi szervezésben megvalósuló emlékhelyhez. A DAM-terület fejlesztését a város gazdasági jövője szempontjából fontos beruházásnak nevezte.

Hojnyák Dávid (Fidesz) felidézte, hogy a kormány 2010-ben átvállalta az önkormányzat addig felhalmozott adósságát, majd 2013–2014 között mintegy 36 milliárd forint adósságterhet rendezett. Hozzátette, hogy a város 6 milliárd forintos központi támogatást kapott a DAM fejlesztés megvalósítására, és a központi költségvetésből érkező támogatások – saját számítása szerint – összesen 17,3 milliárd forintot tesznek ki, a szolidaritási hozzájárulás mértékével szemben.

Czinkné Sztán Anikó (Fidesz) megerősítette Hojnyák Dávid korábbi állításait. Elmondása szerint a város az elmúlt évben közel 15 milliárd, az idei évben pedig mintegy 20 milliárd forint többletforráshoz jutott.

Mokrai Mihály (DK–LMP–Nép Pártján) reagálásában hangsúlyozta, hogy az önkormányzati finanszírozás nem működik a vita során elhangzott értelmezés szerint. Kiemelte, hogy az állami források jelentős része normatív vagy feladatalapú támogatásként érkezik az önkormányzathoz, ezért szerinte szükséges a fogalmak pontosítása.

Szopkó Tibor (független) felszólalásában Bajusz Gábor frakcióvezetőt bírálta, és úgy fogalmazott, hogy a képviselő „harmadrangú megafonosként” zavart kelt a közgyűlés munkájában. Javasolta, hogy a költségvetési kérdésekről nyilvános szakmai vitát tartsanak a polgármester, valamint Hollósy András és Szilágyi Kornél részvételével.

Bajusz Gábor válaszában felidézte, hogy Szopkó Tibor a közösségi médiában gyakran bohóc emojival jelöli meg az alpolgármestert, amely szerinte a politikai kommunikációban a Magyar Péter környezetében tapasztalható stílust idézi. Hozzátette, hogy véleménye szerint elnézést kellene kérni a Miskolctapolcai Barlangfürdő korábbi leégéséért.

A vitát ezt követően Tóth-Szántai József polgármester lezárta.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a városvezetés munkájának megítélése a miskolciak részéről várhatóan 2029-ben válik mérhetővé. A DAM-terület fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy a város vagyona mintegy 5,2 milliárd forinttal nőtt azáltal, hogy a város stratégiai ingatlanokat vásárolt.

Ismételten hangsúlyozta, hogy akkumulátorgyár vagy vegyipari üzem az ő vezetése alatt biztosan nem fog megvalósulni.

A városvezetés szeretné további területek megvásárlását is megvizsgálni, de erről egyedül nem dönthetnek. Reményét fejezte ki, hogy a választási időszakot követően az ügy a megfelelő szakmai mederben folytatódhat.

A költségvetés kapcsán kiemelte a Bükk városa program jövőképét. Hangsúlyozta, hogy a város működésének alapját a rend és a közbiztonság jelenti, ezért a Miskolci Önkormányzati Rendészet támogatása meghaladja az egymilliárd forintot – ilyen nagyságrendű forrást korábban még nem kapott az intézmény.

A városüzemeltetési kereteket jelentősen növelték, tekintettel a téli időjárás okozta úthálózati károkra. A polgármester kérte a képviselőket, hogy a választókerületükben észlelt kátyúkat jelezzék a Városgazda felé.

A technológiai fejlesztések között említette a HALMS-beruházást, amely modern termelési megoldásokat alkalmaz majd.

A kulturális támogatások jelentőségét hangsúlyozva kijelentette, hogy a Miskolci Nemzeti Színház az ország egyik legszínvonalasabb színházi intézménye.

A közösségi rendezvények kapcsán elmondta, hogy az elmúlt évben Miskolcon új szintre emelkedtek a városi programok, amelyek célja, hogy a miskolciak találkozzanak és beszélgessenek egymással.

4. napirendi pont: az önkormányzati vagyonrendelet módosítása

A közgyűlés megtárgyalta Mokrai Mihály (DK–LMP–Nép Pártján) frakcióvezető kérését, aki pontosítást kért arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítás pontosan mely törzsvagyonelemeket érinti. A kérdésre Kurcsicsné Zobolyák Ida adott tájékoztatást.

Szopkó Tibor (független) arra figyelmeztetett, hogy a módosítás érzékeny területet érint, ezért a piaci szereplők esetleges visszaéléseinek elkerülésére fokozott figyelmet kell fordítani. Kritikaként megjegyezte, hogy a polgármester évente egyszeri beszámolási kötelezettsége a szabályozásban nem elégséges garancia.

5. napirendi pont: térítési díjak módosítása

Az előterjesztés ismertetése szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, szociális és köznevelési étkeztetési térítési díjak nem emelkednek. Az illetékes bizottságok támogatták a javaslatot, vitát nem kezdeményeztek, a napirendet lezárták.

6. napirendi pont: a Ferenczi Tornacsarnok tulajdonjogi rendezése

Az előterjesztés röviden összefoglalva azt tartalmazza, hogy a Miskolci Sportiskola Nonprofit Kft. tulajdonában áll a befejezetlen beruházásként nyilvántartott Ferenczi Tornacsarnok építménye.

Az ingatlanra vonatkozóan korábban a város, az MVSI és az érintett sportegyesület között használati és együttműködési megállapodások születtek, azonban a TAO-támogatás hiánya miatt a csarnok befejezése nem valósult meg.

Mokrai Mihály (DK–LMP–Nép Pártján) felidézte, hogy a projekt több mint egy évtizede napirenden van, de a beruházás megvalósítása továbbra is bizonytalan. Kérdésként fogalmazta meg, hogy a város milyen jövőt szán a fejlesztésnek.

A polgármester válaszában jelezte, hogy az intézmény rendezett jogi helyzete fontos feltétele a későbbi döntéseknek.

7. napirendi pont: telepítési tanulmányterv jóváhagyása

Szunyogh László főépítész ismertetése szerint a tervezett beépítés egy harmadik ütemben lévő vendéglátóipari egységhez (pizzéria) kapcsolódik. A szakmai álláspont szerint a projekt támogatható, és pilot jelleggel hozzájárulhat a lakótelepi területek 40–50 éves távlatú újragondolásához.

9. napirendi pont: Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata

A program felülvizsgálata során a szegregátumok lehatárolása a vonatkozó uniós elvárások és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján történt meg.

Mezei Attila (DK–LMP–Nép Pártján) kifogásolta, hogy az anyagban szereplő adatok többsége 2021-es. A polgármester válaszában jelezte, hogy a partnerségi és jogszabályi egyeztetési követelmények teljesíthetők a jelenlegi dokumentummal.

Napirendi pontok

1. Javaslat az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének megállapításáról szóló 3/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítására (IV. negyedéves korrekció).