Egyedi tányérokat, terítőket és ékszereket nézhet meg bárki április 19-ig a miskolci Herman Ottó Múzeum Miskolci Galériájában. A rangos kiállítás a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által meghirdetett, ötévente megrendezett sorozat része, amely a Kárpát-medence egyik legjelentősebb népművészeti seregszemléje.
Novák Irén beszédében kiemelte, hogy a néphagyomány a nemzeti identitás egyik fontos alapja, amelyre a folyamatosan változó világban különösen nagy szükség van. – A kulturális kormányzat kiemelt célja, hogy a népi kultúra továbbra is segítse nemzeti lelkünk erősödését. Hisszük, hogy amire a figyelmünket ráirányítjuk, amit szívvel-lélekkel képviselni tudunk, az a mai gyorsan változó világban is örök érték marad – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára, majd hozzátette, a Kárpát-medence különböző pontjain március 15-én hordott kokárda is jelzi, hogy a közös történelemnek és kultúrának még ma is összekötő ereje van.
Díjazták a legjobbakat
A miskolci tárlat az Észak-Magyarország és a Felvidék régió alkotóinak munkáiból válogatott, és lehetőséget adott arra, hogy a közönség megismerje a kortárs népi kézművesség legszínvonalasabb alkotásait. A pályázatra beérkezett műveket szakmai zsűri értékelte, és a legkiemelkedőbb darabok kerültek a kiállítás anyagába.
Gergye Zoltán, a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a népművészet ma is élő művészet, és a kortárs alkotók munkáján keresztül folyamatosan jelen van.
Kovács Zsuzsanna, a miskolci Kulturális és Sport Osztály osztályvezetője beszédében elmondta, a magyar parasztság nemcsak egyes motívumokat hagyott örökül, hanem egy teljes motívumkincset és jelrendszert, amelyben világszemléletének alapvető elemei is megjelennek.
A kiállításon számos népi mesterség képviseltette magát: a látogatók megcsodálhattak hímzéseket, szőtteseket, nemez- és viselettárgyakat, fazekas- és bőrmunkákat, faműves alkotásokat, ékszereket, valamint különféle természetes anyagokból készült kézműves tárgyakat. A bemutatott tárgyak jól példázták, miként él tovább a hagyományos népi díszítő- és tárgykultúra a 21. században. A kiállított művek egyszerre tükrözték a hagyomány tiszteletét és az alkotók egyéni látásmódját, így a tárlat a népművészet élő, folyamatosan megújuló jellegét is bemutatta. A program célja az volt, hogy erősítse a népi kézművesség jelenlétét a kortárs tárgyalkotásban, miközben segíti a hagyományos mesterségek továbbadását és megőrzését.
A régiós kiállítás egyben válogatóként is szolgált az országos bemutatóra: a legkiválóbb alkotások innen jutnak tovább az országos tárlatra, amely 2026 őszén nyílik meg a budapesti Néprajzi Múzeumban.
