Ahány tábor, annyi valóságérzékelés és annyi „véleménybuborék” létezik a mai magyar társadalomban. Mindegyik párt követői csak a saját jelöltjeik narrációjának hisznek és eszerint fognak választani is. Az egyre kevesebb bizonytalanért öldöklő kampány folyik – állapították meg a „Kampányország 2026” címen megrendezett szerda délutáni beszélgetésen a résztvevő politológus szakértők: Csizmadia Ervin, Fekete Sándor és Zárug Péter Farkas. A közéleti alkalmat Kiss Dániel moderálta az MTA miskolci székházában.
Kiss Dániel első kérdésként azt tette fel, hogy a szakemberek egyetértenek-e Orbán Viktornak azzal a megállapításával, hogy a mostani kampány igazából egy normális kampány, amelyben politikai pártok versengenek a választók szavazataiért. Tehát így nézve semmi rendkívüli nem történik. Miközben a felhasznált eszközökben nagyon is sok az újdonság. Itt megemlítve a kölcsönös kémvádakat és a külföldi titkosszolgálatok gyanítható beavatkozását.
Zárug Péter Farkas szerint minden kampány különbözik, és minden kampányban van valami hasonlóság. Ha a miniszterelnök ez alatt azt értette, hogy egy funkcionáló verseny zajlik a kampányban, akkor valóban ez egy demokráciában nem szabad, hogy különleges legyen. Van egy kormánypárt, és van vele szemben érdemi kihívó, és mellettük még vannak más szereplők is.
- Ha a formális részét nézzük, akkor inkább az ez előtti évek, vagy az ez előtti kampányok voltak mások, ahol egy helyen ott láttunk egy domináns pártot, és vele szemben, különböző formációkban, egy diszfunkcionáló ellenzéket. Ami azonban nagyon más, hogy ehhez képest most van egy funkcionáló ellenzék, tehát a demokrácia logikája szerint ezért most zökkent vissza a választási rendszer a normalitásba. Úgy gondolom, hogy most van egy nagyon jelentős különbség a korábbiakhoz képest – mutatott rá.
Hozzátette, ha pedig a kampány eszköztárát nézi, akkor még jelentősebben más ez a kampány. Zárug Péter Farkas is kiemelte a kémvádakat és a titkosszolgálatok vagy az azoktól származó anyagok bevonását a küzdelembe.
Csizmadia Ervin azt hangsúlyozta, hogy ha a miniszterelnök azt mondja, hogy ez a kampány ugyanolyan, mint az eddigiek, akkor tulajdonképpen ezzel mintegy elmossa azt a különbséget, ami a mostani kampány és a korábbiak között volt.
- Hogyha azt gondoljuk, hogy egy politikusnak, egy miniszterelnöknek az az érdeke, hogy a saját választóiban fenntartsa a lelkesedést, akkor ő nem mondhat olyat nyilvánosan, hogy ez a kampány nagyon más, pláne nem mondhat olyat, hogy ebben a kampányban a kormánypárt az rosszabb pozícióban van, mint a korábbiakban volt. Tehát azért beszélt így, mert neki az az érdeke, hogy a Fidesz pozícióját stabilnak és szilárdnak mutassa. Az elmúlt 16 évben minden választást kétharmaddal megnyertek, ezért a végeredményt tekintve valami hasonlót kell, hogy mondjon a miniszterelnök. Tehát nem azt mondja, hogy hátrányban vagyunk, vagy nem azt mondja, hogy kis győzelmet aratunk, hanem bizonyos értelemben kifelé még használja ezt a kifejezést, hogy kétharmad. Annak ellenére, hogy nekünk, a közönségnek, az észlelése erről a választásról természetesen teljesen más – fogalmazott Csizmadia Ervin.
Fekete Sándor véleménye szerint, a mostani választás abban is más, hogy ez egy generációs választássá vált. Mégpedig azért vált generációs választássá, mert teljesen függetlenül attól, hogy melyik közvéleménykutató adatait nézzük, egyértelműen azt a hatalmas polarizációt látjuk, ami a 30 év alattiak és a 65 év felettiek között kirajzolódik.
- A 30 év alattiak döntően Tisza szimpatizánsok, a 65 év felettiek között pedig döntő többségben vannak a Fidesz szimpatizánsok. Ilyen azért eddig, az eddigi újkori magyar demokrácia történetében nem volt. Hogy ennyire egyértelmű határvonalak jelentek meg a generációs szinten. A másik, ami szintén látható, és megint csak a közvéleménykutatóktól függetlenül vizsgálható, hogy a településszerkezetekben is egy nagyon jelentős módosulás történt. Korábban azt mondhattuk, hogy a főváros és a megyei jogú városok azok ellenzéké, míg a megyei jogú városok alatt narancssárgában áll a vidék. Most azt látjuk, hogy a Tisza megtudta szólítani a kisebb városok lakóit is. Hogy annál lejjebb is, azt még nem tudjuk egyértelműen, de a kisvárosok szintjén mindenképpen egy nagyon komoly tényezővé vált. Ez a korábbi ellenzéknek nem sikerült – szögezte le Fekete Sándor.
A politológus szerint ez egy új helyzet, nem véletlen, hogy Orbán Viktor is egyszer csak vidéki körútra indult, mert rájött arra, hogy neki is muszáj részt venni ebben a választási küzdelemben, akár a vidéki, kisebb, nagyobb városok szintjén is.
A politológusok szerint módszertani különbségekkel nem magyarázhatók a hatalmas különbségek a közvéleménykutatók számai között, ebben igazságot majd a választás tesz majd, ami után egyik-másik kutatócégnek talán elfogy a hitelessége és le kell húznia a redőnyt.
A szakemberek sem tudták teljesen elvonatkoztatni magukat a saját politikai álláspontjuktól, ami a prognózisaikban, értelmezéseikben is felfedezhető volt, de biztos végeredményt egyikük sem jósolt, a konklúzió az volt, hogy a küzdelem az urnazárásokig nyílt, és az eredményt mindenki április 12-én éjjel tudja majd meg, amit aztán lehet újra elemezni.
