- Mi volt az első meghatározó zenei élménye?
- 8 éves voltam, amikor egy csodás dokumentumfilmet néztem a TV-ben Puccini életéről és hallottam a háttérben a lenyűgöző muzsikáját. Akkor azt mondtam magamnak: muszáj zenét tanulnom!
- Mikor dőlt el, hogy ezek a tanulmányok egészen a hivatásig vezetnek majd?
- 16 éves koromban jöttem rá, hogy a zene nem csupán érdeklődés, hanem hivatás számomra. Elsőként a római Teatro dell’Operában voltam tanúja egy csodálatos interpretációnak Puccini A Nyugat lánya című operájának, amit a híres Maestro Giuseppe Patanè dirigált. Az előadás után azonnal az öltözőjéhez mentem és megkérdeztem tőle: mit kellene tennem ahhoz, hogy az asszisztense lehessek. Egyszerre tanultam trombitálni, komponálni és zongorázni, természetesnek tartom, hogy egy professzionális karmester tanuljon zenekari instrumentumon, hogy megérthesse a zenekar dinamikáját. Emellett 11 éves koromtól trombitáltam egy katonazenekarban, s ebből finanszíroztam későbbi zenei tanulmányaimat. De a trombita nem volt az első szerelmem, a vezénylés igen.
- Japán, Anglia, Románia… csak néhány ország, ahol színpadra lépett (természetesen Olaszország mellett). Mit tapasztal általánosságban a zenei életben? Hogyan látja a magyar kultúrát?
- A magyar zenei kultúra az egyik legfontosabb, mivel a zenei interpretáció gyökereihez kötődik, beleértve a vezénylést és azzal együtt klasszikus zene megszólaltatásmódját. Az olyan nemzeti identitás, mint a magyar, mindig tisztelettel adózik a zeneszerző és az ő kompozíciója irányában, megőrizve a hangszeres előadás hagyományait, képviselvén a vonósok magasiskoláját, amely a legfontosabb részét képezi a zenei kifejezésmódnak. Ezt a legtöbb országban, amelyeknek vezető szerepük van a zenei életben, figyelmen kívül hagyják, s ez értelmezésbeli hibákhoz, valamint a zenei előadások színtelenségéhez és energiavesztéséhez vezet. A magyar zenei kultúra garantálja a helyesen kivitelezett zenei programokat, tisztelve a kompozíciót, ezáltal életre keltve a színeket, energiákat és tolmácsolva a zeneszerző üzenetét, amit átadni kívánt a hallgatóságnak.
- Jó kapcsolatot ápol zenekarunkkal. Hogyan emlékszik vissza az első benyomásra?
- Maestro Giuseppe Patané asszisztenseként jártam két egymást követő évben Magyarországon, és már akkor pozitív tapasztalatokat szereztem a magyar zenei életről. Ezt a pozitív érzést találtam meg újra a csodás Miskolci Szimfonikus Zenekarral való együttműködésben.
- Az elmúlt években több közös koncertünk is volt, mind Magyarországon, mind pedig Olaszországban. Ennyi tapasztalás után hogyan alakult a véleménye a zenekarról? Mit tart az erősségeinknek?
- A zenekar erőssége az egység: az az erős érzés, hogy egyek vagyunk a zenészek között. Az egyének, akik nem próbálják meg az egységet saját egyéniségükkel megtörni, de magasszintű hangszeres tudásukkal járulnak hozzá az összhanghoz. Ezek a tulajdonságok emelik a zenekart a mesteri tudás magasztos szintjére, amelyek gyakran hiányoznak a zenei életből manapság, mert az egyéni egó tönkreteszi ennek a fontos aspektusnak a lényegét.
Egy nagyon szép programot mutatunk be közösen 2026 áprilisában Maestro bérletünk 7. koncertjén.
Johannes Brahms Tragikus nyitánya talán Goethe Faustjának bevezetőjéül szolgált volna eredetileg. L. v. Beethoven utolsó – nagylélegzetű, szimfonikus igényű – versenyművének zongoraszólóját Luigi Borzillo tolmácsolja, aki több mint negyven nemzetközi zongoraversenyen nyert díjat New Yorktól, Salzburgig. A hangverseny második része az egyik korai Wagner-opera – nem kevésbé drámai és hősi hangú – nyitányával indul, majd Richard Strauss népszerű alkotásával zárul. Don Juan alakja az európai művelődés egyik botrányköve, ámde negatív példázat voltában is vonzónak bizonyul az újabb és újabb generációk számára – és így volt ez a szimfonikus költeményei sorát komponáló ifjú német muzsikus esetében is.
Írta: Handa Eszter
MAESTRO BÉRLET 7.
Brahms: Tragikus nyitány
Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny
Wagner: Rienzi - nyitány
R. Strauss: Don Juan
MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR
Luigi Borzillo – zongora
Vezényel: Lorenzo Castriota Skanderbeg
