Az eseményen bemutatták az Agrárium 2026 imázsfilmjét, majd Tóth Péter, a KSH Természeti erőforrás-statisztikai főosztályának vezetője és a projekt szakmai felelőse ismertette az adatfelvétel célját és menetét.
Mint elhangzott, Miskolc és térsége mezőgazdasági szempontból különösen fontos terület: jelentős a dombvidéki gazdálkodás, országosan is kiemelkedő a szőlő- és gyümölcstermesztés, miközben az ipar és a mezőgazdaság jól megfér egymás mellett.
Tóth Péter hangsúlyozta: az élelmezésbiztonság kérdése az elmúlt években felértékelődött. Míg korábban elsősorban a minőségi szempontok kerültek előtérbe, a Covid-járvány után ismét hangsúlyosabbá vált a megfelelő mennyiségű élelmiszer biztosítása is. Hozzátette: a mezőgazdaság a vidéki népesség megtartásában is kulcsszerepet játszik.
Másfél évszázados hagyomány
Magyarországon több mint 150 éves múltra tekintenek vissza a gazdaságszerkezeti összeírások: az első ilyen felmérést még a 19. század végén végezték el, legutóbb pedig 2020-ban került sor hasonló adatgyűjtésre.
Az összeírás célja, hogy aktuális, hiteles és részletes képet adjon a mezőgazdaság szerkezetéről. Az eredmények nemcsak a gazdálkodók döntéseit segítik, hanem fontos információt nyújtanak a hazai és európai uniós döntéshozók számára is.
A témákat uniós rendelet határozza meg. A földhasználatra és az állattenyésztésre vonatkozó adatok egy része adminisztratív forrásokból már rendelkezésre áll, ugyanakkor több területen részletes adatgyűjtésre van szükség. Vizsgálják például az állattartó épületeket, a trágyakezelést, a munkaerő összetételét, valamint a gazdálkodók életkorát és végzettségét is.
Egy kérdőív kitöltése átlagosan 30 percet vesz igénybe, de ez függ a gazdaság méretétől, illetve attól is, hogy növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznak-e.
Elektronikusan zajlik az adatfelvétel
Az összeírás teljes egészében elektronikusan, papírmentesen történik. Az online kitöltési időszak május 15-én indult és május 31-ig tart.
Az érintetteket korábban levélben értesítették az adatszolgáltatási kötelezettségről. Azokat, akik nem élnek az online kitöltés lehetőségével, összeírók keresik fel június 1. és július 15. között.
Az ország 969 települését érinti a felmérés, a munkát közel 400 összeíró segíti.
A gazdaságokat három csoportba sorolták. A mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezeteket – számuk országosan közel 14 ezer – teljes körűen figyelik meg. Ugyancsak teljes körű adatfelvétel vonatkozik a kiemelt jelentőségű egyéni gazdaságokra, amelyek nagyobb földterülettel vagy állatállománnyal rendelkeznek; belőlük mintegy 4500 van az országban. Emellett körülbelül 47 ezer nem kiemelt jelentőségű egyéni gazdaság is részt vesz a felmérésben mintavételes formában. Összesen így mintegy 66 ezer gazdaság érintett az idei összeírásban.
Három évvel ezelőtt még közel 198 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon, vagyis az idei adatfelvétel nagyjából minden harmadik gazdaságot érint.
2027 nyarára készülnek el a végleges adatok
Az adatfeldolgozás során új módszertant alkalmaznak, a mutatók mintegy fele adminisztratív adatforrásokból származik majd.
Az előzetes országos adatokat várhatóan szeptember elején, az adatfelvétel lezárását követő 45 napon belül teszik közzé. A végleges, részletes eredmények 2027 nyarára készülnek el, míg az uniós szintű összesített adatok 2028-ban állnak majd rendelkezésre.
Folyamatosan csökken a gazdaságok száma
A tájékoztatón ismertették a 2023-as agrárstatisztikai adatokat is. Ezek szerint 2013 és 2023 között folyamatosan csökkent a gazdaságok száma, 2023-ban már kevesebb mint 200 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon.
Leginkább az állattartó gazdaságok száma esett vissza az elmúlt tíz évben, miközben a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma viszonylag stabil maradt.
Jelentősen javult ugyanakkor a gazdaságirányítók iskolai végzettsége: 2023-ban már minden kilencedik gazdálkodó felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezett.
A hazai állatállomány szerkezete is változott: míg 2013-ban a sertésállomány dominált, 2023-ra a szarvasmarha került az első helyre.
A szántóterületek esetében a gazdálkodók fele öt hektárnál kisebb területen dolgozott, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsültetvények átlagos mérete 14–15 hektár volt. A mezőgazdasági területek négyötödét szántók teszik ki, míg a gyepterületek aránya 16 százalék.
Borsodban fiatalabbak a gazdaságirányítók
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 2023-ban közel 11 ezer gazdaság működött. A gazdaságirányítók átlagéletkora 57 év volt, ami egy évvel kedvezőbb az országos átlagnál.
A gazdaságvezetők 74 százaléka férfi volt, ami szintén meghaladja az országos arányt. A vármegye gazdaságirányítóinak 14 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett.
A növénytermesztéshez kapcsolódó terület nagysága meghaladta a 320 ezer hektárt, az átlagos birtokméret pedig 32 hektár volt.
Kiemelkedő a vármegye gabona-, gyümölcs- és szőlőtermesztése. Több mint 70 ezer hektáron termesztettek búzát, míg a kukorica és a napraforgó együttes területe elérte a 40 ezer hektárt. A gyümölcsök közül az alma és a kajszibarack számít meghatározónak.
Az állatállományon belül a szarvasmarha és a sertés a legjelentősebb, ugyanakkor utóbbinál jelentős visszaesés figyelhető meg. Az állattartók száma szintén csökkent. A vármegyében 2023-ban mintegy 2,2 millió tyúkot tartottak.
Miskolcon több mint 500 gazdaság érintett
Az idei felmérésben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mintegy ötezer gazdaság vesz részt, összesen 190 településen.
A legtöbb érintett gazdaság Miskolcon található, számuk meghaladja az 500-at. Szerencsen több mint 200, míg Mádon és Tokajban egyaránt több mint 100 gazdaság vesz részt az adatfelvételben.
Az online kérdőívet az első 11 napban az érintettek 11 százaléka töltötte ki, ami megfelel az országos átlagnak.
