Rendkívüli közgyűlést tartott hétfőn 14 órától Miskolc a Diósgyőri Acélművek (DAM) ügyében. A képviselők áttekintették a terület megszerzésével kapcsolatos eddigi döntéseket és intézkedéseket, tájékoztatást kaptak az ügyészségi megkeresésről, valamint döntöttek az állami támogatás elszámolásához szükséges szerződésmódosításról.
Tóth-Szántai József polgármester köszöntötte a rendkívüli közgyűlésen megjelenteket. 26 főből 22 volt jelen. Határozatképes volt a közgyűlés.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt stratégiai célként kezeli a volt Diósgyőri Acélművek (DAM) területének rekultivációját, az ipari örökséghez kapcsolódó vagyonelemek tulajdonjogi helyzetének konszolidálását, valamint az érintett területek hosszútávú gazdaságfejlesztési és városfejlesztési célú hasznosításának előkészítését.
Napirendi jasvalat elfogadásáról szavaztak. Egyhangúlag 22 igen szavazattal elfogadta.
A polgármester expozéját hallhatták a képviselők.
Tóth-Szántai József polgármester expozéjában amellett érvelt, hogy a DAM egykori iparterületének megszerzése jóval több egy szokásos ingatlanügyletnél: olyan stratégiai jelentőségű döntésről van szó, amely lehetőséget ad Miskolcnak arra, hogy rendezze egy évtizedek óta pusztuló rozsdaövezet sorsát, és egyúttal lezárjon egy olyan történelmi és érzelmi sebet is, amely a város lakóiban a nehézipar hanyatlása óta nyitva maradt. A polgármester szerint a DAM egyszerre jelképe Miskolc ipari múltjának, gazdasági potenciáljának és jövőbeli fejlődési lehetőségeinek, ezért az ügyet nem lehet kiragadott számok vagy politikai viták alapján megítélni, hanem a teljes összefüggésrendszerében kell vizsgálni.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a városvezetés a kezdetektől törekedett az átláthatóságra: nyilvánosságra hozták a rendelkezésre álló dokumentumokat, értékbecsléseket, szerződéseket és előterjesztéseket. Külön kitért arra a döntés-előkészítő tanulmányra is, amelynek titkosítását többször próbálták feloldatni az illetékes minisztériummal, sikertelenül. Végül a város mégis közzétette a teljes dokumentumot, valamint annak közérthető összefoglalóját, hogy minden miskolci megismerhesse a döntés szakmai hátterét.
A polgármester részletesen ismertette a terület megszerzésének folyamatát. Elmondása szerint az első vásárlás a Dunaferr csődje nyomán vált lehetővé, amikor a város rendkívül kedvező áron jutott hozzá egy nagy kiterjedésű, stratégiai jelentőségű területhez és annak úthálózatához. Kiemelte, hogy az iparterületen található utak birtoklása nem csupán infrastruktúrát jelent, hanem hozzáférést, ellenőrzést és fejlesztési mozgásteret is. A második ütemben a város további területeket vásárolt meg, immár piaci viszonyok között, az értékbecslés szerinti ár alatt, hogy többségi tulajdonosi helyzetbe kerüljön. A vásárlások közötti árkülönbséget szerinte nem túlárazás magyarázza, hanem az, hogy az első ügylet rendkívüli körülmények között, a piaci ár töredékéért valósult meg.
Elmondta, Miskolc mára többségi tulajdonossá vált a DAM egykori területén, amire korábban nem volt példa. A polgármester szerint ezzel a város végre visszaszerezte a lehetőséget arra, hogy saját maga határozza meg a terület jövőjét, ahelyett hogy befektetők, spekulánsok vagy bizonytalan hátterű cégek döntsenek róla. Állítása szerint a tranzakció jogszerűen, a város érdekeit szem előtt tartva és költséghatékony módon zajlott le, miközben Miskolc ingatlanvagyona jelentősen gyarapodott.
Tóth-Szántai József ugyanakkor elismerte, hogy a beruházással kapcsolatban jogos kérdések merülnek fel az átláthatóság, a pénzügyi megalapozottság, a szennyezettség vagy a kármentesítés kapcsán. Szerinte ezekre a kérdésekre válaszolni kell, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a város egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési lehetőségét politikai sejtetések és gyanúsítgatások tárgyává tegyék. Hangsúlyozta, hogy az ügy nem személyekről vagy pártpolitikai vitákról szól, hanem Miskolc jövőjéről.
A miskolciakat is megkérdezték: a lakosok nem egyetlen funkciót szeretnének a területen, hanem egy sokoldalú fejlesztést, ahol a gazdasági hasznosítás mellett helyet kapnak zöldfelületek, közösségi terek és az ipartörténeti örökség megőrzése is. Úgy véli, a fejlesztésnek fokozatosan kell megvalósulnia, figyelembe véve a terület adottságait és a város igényeit.
Beszédének végén amellett érvelt, hogy a rozsdaövezetek megújítása nem várható pusztán a piac szereplőitől. Szerinte az ilyen területek rendbetétele hosszadalmas, költséges és kockázatos folyamat, ezért az államnak és az önkormányzatoknak kell kezdeményező szerepet vállalniuk. Példaként több hazai fejlesztést is említett, amelyek mögött szintén jelentős közszereplői beavatkozás állt. Álláspontja szerint a DAM esetében is csak akkor jelenhetnek meg komoly befektetők, ha előbb valaki rendet tesz a területen. A városvezetés ezért döntött a vásárlás és az előkészítő lépések mellett.
Összegzésként úgy fogalmazott, hogy a DAM ügye még csak most kezdődik, de az első és legfontosabb lépést már megtették azzal, hogy Miskolc ismét alakítójává vált saját ipari jövőjének.
Rakaczki Zoltán polgármesteri biztos prezentációjában a diósgyőri DAM terület rekultivációjának szükségességét és a tervezett fejlesztések fő irányait ismertette. Kiemelte, hogy Miskolc ipari parkjai gyakorlatilag megteltek, miközben a város közepén található, 130 hektáros egykori kohászati terület jelenleg rendezetlen állapotban van. Egy 2024-ben készült tanulmány szerint a terület jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik, és most lehetőség nyílt arra, hogy a város aktív szerepet vállaljon a jövőjének alakításában.
A terület jelenleg osztatlan közös tulajdonban van, 145 tulajdonos és 75 vállalkozás érintett. A használati viszonyok rendezetlenek voltak, nem volt egységes megállapodás a tulajdonosok között, az őrzés-védelem sem volt biztosított, ezért a terület ebben a formájában nem volt fejleszthető.
A projekt elsődleges célja a tulajdoni viszonyok rendezése, az önálló ingatlanok kialakítása, az utak szabályozása és az infrastruktúra fejlesztése. Emellett a város a terület gazdasági hasznosítását is tervezi, többek között bérbeadásokkal, a NAC irodaház felújításával, új befektetők bevonzásával és lakossági szolgáltatások kialakításával. Fontos szempontként jelent meg a diósgyőri kohászat tárgyi és szellemi örökségének megőrzése és bemutatása is.
A fejlesztésekhez 6 milliárd forintos kormányzati támogatás áll rendelkezésre, amelyet 2027 végéig, illetve egy további egyéves időszak alatt lehet felhasználni. A forrásból ingatlanszerzéseket, üzemeltetési feladatokat és a tulajdoni viszonyok rendezését finanszírozzák. A tervezett munkák közé tartozik az őrzés-védelem megszervezése, a vagyonfelmérés, az utak javítása, a hulladék elszállítása, a zöldfelületek rendezése, az épületek állagmegóvása, valamint a környezeti károk felszámolásához szükséges tervek elkészítése és a kármentesítés előkészítése.
A tulajdonrendezés részeként tulajdonosi nyilvántartás készül, geodéziai felmérések és telekalakítások zajlanak majd, célként pedig az osztatlan közös tulajdon megszüntetése szerepel. A prezentációt követő kérdések során szó esett az üzemeltetési költségek fedezetéről, az építményadó kérdéséről, a veszélyes hulladékok kezeléséről, az épületek megtartásának vagy bontásának szempontjairól, valamint arról, hogy a környezeti károk felszámolásához és a későbbi fejlesztésekhez további pályázati források és bevételek bevonására is szükség lesz.
Összességében a projekt célja, hogy a jelenleg elhanyagolt és nehezen kezelhető egykori iparterület hosszú távon rendezett tulajdoni viszonyokkal rendelkező, gazdaságilag hasznosítható és a város fejlődését szolgáló területté váljon.
Megnyílt a vita a napirendi pontok felett
Szopkó Tibor (független) önkormányzati képviselő felszólalásában úgy fogalmazott: „A mai nap a miskolci közélet fekete napja.” Véleménye szerint ez az egyik legsúlyosabb előterjesztés, amely valaha a közgyűlés elé került. Hangsúlyozta, hogy még egy jó célt is lehet rosszul megvalósítani. Elmondta, hogy az ügyészséghez fordult annak érdekében, hogy jogilag értékeljék a tranzakciót. Kijelentette: a javaslatot nemcsak támogatni nem tudja, hanem egyenesen felháborítónak tartja.
Bartha György Imre (MSZP) önkormányzati képviselő személyes kötődéséről beszélt, felidézve, hogy első munkahelye a kohászatban volt, és azóta is érzelmi kapcsolat fűzi a területhez. Ugyanakkor több kérdést is megfogalmazott. Felhívta a figyelmet a további vagyonszerzési és területvásárlási tervekre, valamint a lehetséges környezeti problémákra. Javasolta a korábbi kohászati vezetők bevonását a folyamatba. Arra is rákérdezett, hogy folynak-e tárgyalások olyan vállalkozásokkal, amelyek fejlesztenének vagy területet vásárolnának a jövőben.
Dr. Mokrai Mihály (DK-LMP-Nép Pártján) frakcióvezető szerint az előterjesztés „el van rontva”, és az egész eljárást törvénysértőnek nevezte. Álláspontja szerint minden kapcsolódó szerződést a közgyűlés elé kellett volna terjeszteni jóváhagyásra. Úgy vélte, a jövőben át kell gondolni az ilyen ügyek kezelését. Rakaczki Zoltán prezentációjára reagálva azt mondta, hogy az nem nyugtatta meg, és több kérdés továbbra is nyitott maradt benne, különösen a finanszírozás és a környezeti károk kezelésének kérdése.
Czinkné Sztán Anikó (független) önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy az ügyet mindenki más szemszögből közelíti meg. Elmondta, hogy meglepte, amikor először olvasott a projektről a sajtóban. Felszólalásában felidézett egy korábbi személy szerepvállalását a fűtőmű ügyében, amely kapcsán hosszú bírósági eljárás zajlott, és amely végül elmarasztaló ítélettel zárult. Véleménye szerint egy ekkora volumenű beruházásnál különösen fontos a bizalom kérdése. Hiányolta továbbá azokat az előterjesztéseket és dokumentumokat, amelyek a kormány elé kerültek. Az értékbecslések kapcsán úgy vélte, hogy több szakvéleményt is be kellett volna szerezni. Arra is rákérdezett, hogy a környezeti kármentesítés várható költségei szerepelnek-e az értékbecslésben, mivel ez jelentős terhet jelenthet. Hozzátette: a megismert négyzetméterárak alapján szerinte a területet kedvezőbb áron kellett volna megvásárolni.
Újabb felszólalásában Dr. Mokrai Mihály (DK-LMP-Nép Pártján) frakcióvezető hiányosságként említette, hogy Rakaczki Zoltán előadásában nem szerepeltek azok a szerződések, amelyeket a Holding különböző cégekkel kötött. Kíváncsi arra is, hogy az előkészítő munkák eddig milyen költséget jelentettek a város számára. Jelezte, hogy közérdekű adatigénylés keretében ki fogja kérni a szerződéseket és azok részleteit.
Bartha György Imre (MSZP) önkormányzati képviselő a fejlesztési koncepció kapcsán azt kérdezte, hogy a cél egy nagy, egybefüggő fejlesztési terület kialakítása-e, vagy inkább több kisebb projekt megvalósítása. Példaként említette egy nagyobb, kiemelt beruházás – például egy salakmotorpálya – vagy több kisebb fejlesztés lehetőségét.
Nagy Ákos polgármesteri biztos reagálását is meghallgatták a képviselők.
Felszólalásában arra kérte a közgyűlést, hogy támogassák az előterjesztést, mert szerinte annak elutasítása versenyhátrányt okozna a városnak. Úgy fogalmazott: ha Miskolc nem hoz döntést, milyen üzenetet közvetít a befektetők felé, és nem kerül-e így hátrányba az önkormányzat.
Hangsúlyozta, hogy a folyamat méltányos és jogszabályszerű keretek között zajlik, valamint szakszerű véleményekre épül.
A debreceni ingatlanárakra érkező kritikákra reagálva elmondta, hogy szerinte ott jelenleg magasabb árak jellemzőek, mint Miskolcon.
A versenyképesség kérdését is kiemelte, felvetve, hogy döntés hiányában mi történne a már rendelkezésre álló forrásokkal, illetve fennáll-e annak a veszélye, hogy a támogatást vissza kell fizetni, vagy a terület visszakerül a tulajdonosokhoz. Hozzátette: kérdés, hogy ebben az esetben megoldódna-e a DAM helyzete, vagy lehetőség nyílna-e valódi előrelépésre.
Zárásként hangsúlyozta, hogy minden szempontot mérlegelni kell, és véleménye szerint az előterjesztés elfogadásával nyílik meg a lehetőség a tényleges előrehaladásra.
Rakaczki Zoltán polgármesteri biztos reagálása szerint több területen is előrehaladtak az egyeztetések.
Elmondta, hogy a Nemzeti Vagyonkezelővel már megkezdődtek a tárgyalások, és ahol lehetséges, városi cégeket bíznak meg a feladatok ellátásával. Hozzátette, hogy a kifizetések kapcsán nem lát problémát, és a Holdinggal közösen zajlik a munka az elszámolások biztosítása érdekében. Jelezte azt is, hogy további városi cégek bevonását tervezik a projektbe.
A környezeti károk kezelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a terület nem egységesen szennyezett: vannak erősen terhelt részek, például az egykori üzemanyag-tároló környéke, míg más területek kevésbé érintettek. Kiemelte, hogy a további bevételek előteremtése kulcsfontosságú, ugyanakkor már most is keletkeznek források, például kamatbevételek és vasanyag-értékesítésből származó bevételek.
Hozzátette, hogy a projekt megvalósításáért „egyszemélyi felelősséget” vállal, amelyet kész is viselni, ugyanakkor minden érintett együttműködésére számít a közös cél elérése érdekében. Úgy fogalmazott, hogy a rendelkezésre álló források hosszú távú, fokozatos előrehaladást tesznek lehetővé.
"A város egy régóta rendezetlen iparterület sorsáról dönt"
Tóth-Szántai József polgármester úgy fogalmazott: Miskolc közepén található egy olyan volt ipari terület, amelyet „harminc éve kerülget a város”. Szerinte a terület adottságai – többek között az energiaellátás, az iparvágány és a Tisza felé meglévő közvetlen kapcsolat – lehetőséget teremtenek arra, hogy városi funkciókkal bővüljön, például kereskedelmi vagy szórakoztató központ formájában, amely minden irányból jól megközelíthető, külön fejlesztési infrastruktúra kiépítése nélkül.
A polgármester hangsúlyozta: minden vizsgálat elé kész kiállni, és az elmúlt másfél évben azon dolgozott, hogy minden érintett számára világossá tegye, a terület rendezése Miskolc számára szükséges, és ehhez állami támogatásra is szükség van. Elmondása szerint az előkészítő munka már másfél éve elkezdődött, számos egyeztetéssel.
Hozzátette, hogy az ügy szerinte még nem lezárult, hanem éppen most lép a megvalósítás szakaszába. Arra kérte a képviselőket, hogy ha jogi aggályaik vannak, forduljanak az illetékes szervekhez, ugyanakkor a kérdést egy városi „tájseb” felszámolásának kontextusában kell kezelni.
Zárásként kiemelte, hogy a város vezetése jó szándékkal jár el, és minden vizsgálatnak kész alávetni magát, a folyamatot pedig jogszerűnek tartja.
Szavazások eredménye
A közgyűlés három határozati javaslatról döntött a Diósgyőri Acélművek területének fejlesztésével kapcsolatban.
Az első határozati javaslat – a terület revitalizációja érdekében hozott döntésekről és intézkedésekről szóló beszámoló elfogadása – 15 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadásra került.
A második határozati javaslat – az önkormányzati tulajdonszerzés II. üteméhez kapcsolódó adásvételi szerződés ügyészségi megkereséséről szóló tájékoztató tudomásul vétele – 15 igen, 0 nem és 5 tartózkodás mellett szintén elfogadásra került.
A harmadik határozati javaslat – az önkormányzati tulajdonszerzés II. üteméhez kapcsolódó, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt adásvételi szerződés jóváhagyása – 15 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadásra került.
Egy megjegyzés zárásképpen a polgármestertől: A jegyzői pályázatokat ki fogják írni, a kiválasztási folyamatba pedig bevonják az ellenzéki képviselőket is.
