Ugrás a tartalomra

Miskolc már egyszer nemet mondott a cementgyárra

Létrehozva
A miskolci cementgyár újraindításának kérdése ismét napirendre került, miután a HCM 1890 Hejőcsabai Cement- és Mészipari Zrt. a gyár működéséhez szükséges nyersanyag-kitermelés előkészítéseként környezeti hatásvizsgálati eljárásokat kezdeményezett a mészkő- és agyagbányák újranyitására.
Kép
Minap-archív fotók: Juhász Ákos

A fejleményre reagálva Tóth-Szántai József polgármester egyértelművé tette álláspontját.

Határozott véleményem, hogy Miskolcon nem nyithat újra a cementgyár!

fogalmazott közösségi oldalán, hozzátéve: minden törvényes eszközzel fel fog lépni annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg.

Nem most kezdődött

A cementgyár újraindításának terve nem új keletű. A gyár tulajdonosa már 2014-ben bejelentette, hogy újraindítaná a hejőcsabai üzemet. A gyár működése 2011-ben állt le a hosszú éveken át tartó tulajdonjogi viták következtében. Az újraindítást akkor mintegy 9 milliárd forintos beruházással, több száz új munkahely létrehozásának ígéretével és kiemelt beruházási státusz kezdeményezésével tervezték.

A beruházás azonban kezdettől komoly társadalmi vitát váltott ki.

Kép

Példátlan lakossági összefogás

2015-ben civil szervezetek és magánszemélyek létrehozták a Miskolci Cementgyár Stop! kezdeményezést. Petíciójukat több mint 2 ezren írták alá akkor. A tiltakozók szerint Miskolc levegőminősége már akkor is az ország legrosszabbjai közé tartozott, ezért nem tartották elfogadhatónak egy újabb jelentős légszennyező kibocsátó megjelenését.

A környezetvédők nemcsak a cementgyártásból származó porterhelést kifogásolták, hanem a hulladék-együttégetés, a megnövekedő tehergépjármű-forgalom és a zajterhelés várható hatásait is. A Zöld Kapcsolat Egyesület jogorvoslattal élt a környezethasználati engedély ellen is.

A tiltakozás rövid idő alatt széles társadalmi támogatottságot kapott, és a cementgyár újraindítása Miskolc egyik legmegosztóbb közéleti ügyévé vált.

Azóta Miskolc is megváltozott

Az elmúlt években azonban a város is jelentősen megváltozott. Görömbölyön és Hejőcsabán ma jóval többen élnek, mint amikor a gyár még működött, Miskolctapolca pedig az egykori üdülőövezetből mára elsősorban lakóövezetté vált.

Ez azért különösen fontos, mert a hejőcsabai cementgyár működéséhez szükséges mészkövet a Miskolctapolca melletti Nagykőmázsa-bányából termelték ki, ahonnan egy több kilométer hosszú szállítószalagon jutott el az alapanyag a gyárba.

A most megindult környezeti hatásvizsgálati eljárások éppen ennek a bányának, valamint a gyártáshoz szükséges agyagot biztosító görömbölyi bányának az újranyitását készítik elő. Vagyis a mostani vita nem kizárólag a cementgyárról szól, hanem a teljes, a bányáktól a hejőcsabai üzemig tartó technológiai lánc esetleges újraindításáról is.

A korábbi működés idején a gyár környezetében lényegesen kevesebben éltek. Ma azonban sokkal több családot érinthetnek közvetlenül a bányászati tevékenységgel, az alapanyag-szállítással és a cementgyártással együtt járó környezeti hatások.

Kép

Más jövőképet választott a város

A városvezetés szerint Miskolc az elmúlt években egyértelmű irányt jelölt ki. Készül a város klímavédelmi akcióterve, Miskolc részt vesz a 100 klímasemleges és okos város európai programban, elindította a Bükk–Sajó Net Zero Völgy kezdeményezést, és a fenntartható városfejlesztést tekinti stratégiai célnak.

A polgármester szerint ezekkel a célokkal nem összeegyeztethető egy olyan beruházás, amely újabb környezeti terhelést jelenthet a városnak.

Jogsegélyt tudnak nyújtani

A már említett Zöld Kapcsolat Egyesület részéről üdvözölték a városvezetés fellépését az ügyben. F. Nagy Zsuzsanna hozzátette azonban gyorsan: nem kívánnak „beleállni” az ügybe.

– Az a fontos, hogy a sokak közreműködésével megszületett igazságügyi szakértői szakvéleményeket valaki, valakik ügyfélként képviseljék az eljárások során a jövőben is. Ez akár lehetne az önkormányzat is, azt azonban tudni kell, hogy Miskolc város ügyféli kérelmét az előző eljárásban elutasították. Ügyfél környezet- és természetvédelmi céllal bejegyzett szervezet lehet, vagy közvetlen szomszéd, érdekelt. A Zöld Kapcsolat Egyesülettel erre már nincs kapacitásunk. „Csak” jogsegéllyel, korlátozottan tudunk hozzájárulni a közérdeket szolgáló törekvésekhez. Ügyféli jogállással nem – hangsúlyozta az egyesület elnöke.

A most megindult környezeti hatásvizsgálati eljárások még nem jelentenek engedélyt, mindenesetre ismét megnyitották azt a vitát, amely Miskolcot már több mint egy évtizede foglalkoztatja.

Ez is érdekelhet

Képgaléria
UmaMiskolc - zenés gasztorokorzó a Városháztéren
Ízek, borok és zene várja a miskolciakat a Zenés Gasztro Korzón
MiskolcÉletmódGasztroSzabadidő
A Városház tér ezúttal is VárostáncTérré változik, ahol prémium gasztronómiai különlegességek, különleges borok és változatos zenei programok várják a miskolciakat és a városba érkező vendégeket.
Képgaléria
Partnertalálkozó az Admatisban
Miskolcról az űrbe – a Föld légzését figyelik majd
MiskolcTudományKörnyezet
Hat év fejlesztés, 26 szakember 35 ezer munkaórája kellett ahhoz, hogy az Admatis Kft.-nél elkészüljön az eddigi legnagyobb magyar űripari eszköz. A miskolci vállalat által gyártott szerkezet közvetve ahhoz járul hozzá, hogy pontosabb képet kapjunk arról, mennyi, emberi tevékenységből származó szén-dioxid kerül a légkörbe.
Lángra gyulladt egy autó Miskolcon: a jármű utastere égett
MiskolcHavaria
Égett egy autó Miskolcon, a Sajószög utcában péntek délután.
Kezdődik az ország legnagyobb filmfesztiválja, a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál - Íme a pénteki programok
MiskolcKultúraSzabadidőBulvárCelebhírek
A szeptember 12-ig tartó seregszemlén a világ legfontosabb fesztiváljainak friss filmjei, különleges nemzetközi alkotások és új magyar produkciók várják a közönséget.