Többször is megfordult a miskolci Operafesztiválon Molnár Judit, aztán kiköltözött Ausztráliába. A miskolci születésű operaénekes többször nyilatkozott a minap.hunak. Most arról kérdeztük, merre, hogyan szokott nyaralni. – Az elmúlt 15 évben, amikor még Ausztráliában laktam, december, január és február volt a nyár, ami egy nagyon furcsa időszak volt, mivel decemberben volt az összes karácsonyi hakni és koncert. Ez egy olyan dolog, amit az agy nehezen rak össze: kint 35 fok van, én pedig a Mikulásról énekelek bent a hűtött teremben. Ez volt a nyár első hónapja. Utána január volt tulajdonképpen a szünet, amikor a tengerparton tudtunk időt tölteni, ha éppen nem volt tájfun vagy valamilyen nagy vihar, mert a szubtrópusi éghajlat miatt ez azon a területen előfordul. Februárban pedig megkezdődött az iskola. Tanárként és előadóművészként ez mindig nagyon rövid nyár volt Ausztráliában. December elment a karácsonnyal, az újév pedig a szilveszteri koncerttel, úgyhogy általában maradt három hét a nyárra, ami nem volt túl sok. Minden európai azon dolgozott, hogy haza tudjon jönni akkor, amikor Európában van nyár, vagyis júliusban és augusztusban. Ez nekem nem mindig sikerült, de a tizenöt év alatt kétszer igen – magyarázta az operaénekes.
Könnyedén vált országot
Mint azt elmondta, most éppen nem Ausztráliában él. – Egy óceánjáró hajón énekelek és zongorázom október 23-ig Amerikában. Ez a hajó Amerika és Kanada között, Milwaukee, Chicago és Toronto között közlekedik öt hatalmas tavon, és különböző nemzeti parkoknál, valamint gyönyörű természeti helyszíneken áll meg. A Niagara-vízesés például ennek az útvonalnak az egyik pontja. A hajó neve Great Lakes of America. Az öt nagy tó úgy néz ki, mint a tenger, vagy kicsit olyanok, mint öt hatalmas Balaton. Van egy ötfős csapat a fedélzeten, akik mindennap klasszikus zenével szórakoztatjuk a vendégeket, hetente egyszer pedig tartunk egy nagy műsort a színházteremben. A férjemmel most itt dolgozunk, utána pedig hazamegyünk Magyarországra. Ebben az évben már nem repülünk vissza Ausztráliába – nyilatkozta Molnár Judit, aki hozzátette, anyagilag nem éri meg nekik a földrészen maradni. És mint ahogy már egyszer váltottak otthont, ez bizonyára most is sikeres lesz.
Üdülőövezetben éltek
Ausztráliában Molnár Judit otthona olyan helyen volt, ahova turistaként megy az ember. – A tengerparton laktunk, a házunkban pedig medence is volt. Az utóbbi két évben, amikor elkészült a ház és a medence, ezt nagyon élveztük. Tulajdonképpen nem is nagyon tudtuk, hova menjünk nyaralni, mert olyan helyen éltünk Ausztráliában, amelynek az a neve, hogy Sunshine Coast, vagyis Napos Part. Egyik tengerpart szebb volt, mint a másik, választhattunk, vagy éppen otthon maradtunk a medencénél. Nem nagyon kellett sehova menni nyaralni, mert ott laktunk, ahova mások nyaralni járnak. És attól függetlenül, hogy Ausztrália nagyon szép, de egy karibi sziget mégis más. Amikor még Magyarországon éltem, egyszer voltam télen nyaralni a Dominikai Köztársaságban, és az fantasztikus volt. A mai napig emlegetem – mondta, majd beszélt arról, hogy az eddigi munkájuk teljesen más életforma, mint a mostani. – Nem tanítottam sokat Ausztráliában, nagyjából ugyanúgy, mint korábban Magyarországon: heti három napot egy iskolában, amely nagyon hasonlóan működött, mint egy magyar zeneiskola. Félóránként érkeztek a gyerekek ének- vagy zongoraórára, de mindez akár délelőtt, az iskolaidőben történt, amikor is kijöhettek a tanóráikról fél órára. Ez így mindenkinek egyszerűbb, mert ott nincsen tömegközlekedés, a távolságok pedig hatalmasak. Így a szülőknek nem kellett délutánonként több tíz kilométerre fuvarozniuk a gyerekeket zeneórára – mondta, hozzátéve, Ausztráliában a kedd nem számít színházi napnak, így a fellépések többnyire hétvégére estek. Volt olyan szombat, amikor három is volt neki.
Nincs bakancslistája
