Országosan is kuriózumnak számít a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál városi zarándoklata, ami a Nyitott Templomok Napjához kapcsolódik. Idén a „Reményt és jövőt adok nektek!” (Jer. 29,11) fesztiválmottóhoz kapcsolódóan Miskolci Reménység Zarándoklatnak nevezték el a kezdeményezést, amelynek keretében szeptember 14-én, hétfőn több tucat gyalogos zarándok indult útnak, hogy megnézzék a város több, mint negyven templomát. Majd, ahogy már ez hagyomány, 17 órától a Kálvária-búcsúba kapcsolódtak be Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén.
Munkatársunk is csatlakozott az egyik népes zarándokcsapathoz, amely Martinkertvárosból indult 19 fővel, az Úr Isten mellett, Seresné Horváth Zsuzsanna az Ars Sacra városi zarándoklatainak főszervezője vezetésével. A csoport tagjai a leghosszabb, 14 kilométeres gyaloglást vállalták énekelve, imádkozva Hejőcsabán, majd az Avason keresztül.
Az úton kollégánk megtapasztalhatta a szent és profán találkozását a gyönyörű templomokban és odakint az ikonikus cementgyárral, műúttal, vagy panelrengeteggel a háttérben. A templomismertetők mellett, több helyi közösség is szeretetvendégséggel, agapével készült, így nagyon kedves és megható fogadtatásban lehetett része az Ars Sacra zarándokainak, akik között nemcsak miskolciak és katolikusok, hanem egy ónodi és egy református hölgy is volt.
A Deszkatemplom után a legszebb
A zarándoklat első állomásán a Martinkertvárosi református templomban Börzsönyi Kornél lelkipásztor beszélt a református egyház múltjáról, jelenéről és benne a lelkészek jelenlegi helyzetéről. Megosztotta, hogy két gyermekes apuka és 24 éve szolgál a Miskolc-Martinkertvárosi Református Egyházközségben.
A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által. (Róm.13,15)
- ezt kívánta a reménység zarándokainak a lelkipásztor.
Megtudtuk tőle, a martinkertvárosi gyülekezetet eredetileg Vasútmenti Missziói Református Egyházközségnek nevezték, mert tagjai többségében a vasútnál dolgoztak, de kezdetben nem volt templomuk. Ehhez a területet a várostól kapta a közösség. A templom 1930-ban épült fel állami támogatással. Úgy jellemezte, mint az erdélyi származású Szeghalmy Bálint, Miskolci egykori főmérnöke és a Deszkatemplom tervezőjének legsikerültebb épületét.
Elmondása szerint a templom csak azért maradhatott meg a II. világháborúban, mert a bombázók összekeverték a közeli Tiszai pályaudvart a bolgárkertészet üvegházainak visszatükröződésével, így a kertészetet bombázták le.
Beszélt a református jelképekről is, amelyek megjelennek a templomban. Többek között a kakasról, a református templomok csúcsdíszéről, ami arra a bibliai jelenetre utal, amikor Péter apostol elárulta Jézust és megszólalt háromszor a kakas. A szószék fölött található egy kicsinyeit saját húsával tápláló pelikán kép, amely Krisztus-szimbólum és benne van a Tiszáninneni Református Egyházkerület címerében is. Továbbá a kehely több helyen is feltűnik, amivel a reformátusok úrvacsoráznak és Krisztus vérének hordozóját jelképezi.
Minden szöget megterveztek Martintelepen
Ezután a zarándokok a Martinkertvárosi Jézus Szíve római katolikus templom felé vették az irányt, ahol Tóth István plébános atya mutatta be az épületet.
- Ez a templom 92 éves, Miskolc második legfiatalabb római katolikus temploma, hiszen ezután csak az avas-déli Isten Ige temploma épült. 1925-ban fogalmazódott meg a Martinkertvárosban élő katolikusokban az igény, hogy templomot kellene építeni, mert a városrész nem volt önálló egyházközség, csak abban az évben lett az. Korábban az egyik része Mindszenthez a másik Görömbölyhöz tartozott, ma Görömböly tartozik Martinkertvároshoz – hívta fel a figyelmet Tóth István atya.
Elmondta, Pázmándy István volt a tervezője a martinkertvárosi római katolikus templom épületének, a berendezési tárgyaknak, szobroknak, üvegablakoknak (Horváth Mária diósgyőri üvegművész alkotásainak) és a miseruháknak, oltárterítőknek. 1934. március 19-én Szent József ünnepén kezdődött az építkezés és október 14-én Kriston Endre egri segédpüspök szentelte fel a templomot Jézus Szívére. Mezőnyárádon és Borsodnádasdon látható még olyan hasonló templom, ahol a torony nem középen helyezkedik el.
Hozzáfűzte, jobb oldalt Pázmándy István tervei alapján, de 80 évvel később elkészült natúr oltár a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen szíve oltárképet tartalmazza, amit már 1948-ban Kátai Mihály egri festőművész elkészített. Seregély István érseknek ez volt a kedvenc oltárképe.
Kiemelte, különleges a templom kazettás mennyezete, mivel ez egyébként csak református templomokra jellemző. 1952-ben Korény József egri festő készítette, ahogy egy évvel később Krisztus stációinak festményeit is. A bejárat mellett Miskolc első zárt gyóntatószéke áll. A másik oldalon pedig az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus címere látható az újonnan készült üvegablakon.
Fiatalos görögkatolikus közösség Szirmán
Ezt követően a zarándokcsoport Szirmán elsétált a Dédike finomságai cukrászda mellett, amely minden évben rendez jótékonysági fánksütést. Majd egy meglehetősen nagy és szép görögkatolikus templom fogadta a zarándokokat.
Stefán Zoltán atya, szirmai görögkatolikus parókus beszámolt róla, hogy temploma idén 15 éves, hiszen 2011-ben épült fel és Szent András nevére szentelték fel. 2001. szeptember 1-jén alakult meg az önálló Miskolc-Szirmai Görögkatolikus Parókia, korábban a Búza téri görögkatolikus székesegyházba jártak a szirmai görögkatolikusok. 2002-2007-ig Obbágy Miklós atya volt a parókus, amikor átvette tőle Stefán Zoltán.
Örömmel újságolta, hogy az egyházközség fiatalos, hiszen nagyon sok a Miskolcról kiköltözött fiatal család, vagy a Felvidékről, Szabolcsból, illetve Cserehátról, Kárpátaljáról betelepülők. Vasárnaponként tele van a templom, az egyházközség 500-600 tagból áll.
A kor legszebb művészi alkotásai
A következő állomáson, a szirmai Fájdalmas Anya római katolikus templomban nem is olyan régen, szeptember 13-án, vasárnap tartották meg a búcsút.
- Szirma hosszú időn keresztül Miskolc veteményeskertje volt, hiszen a szirmaiak zöldségtermesztésből éltek és művelték a bolgárkertészetet is. 1950-ben lett Szirma Miskolc része. 1874-ben épült meg a templom, de akkor ez még a görömbölyi és a hejőcsabai egyházközséghez tartozott – ismertette Tóth István atya, aki a martinkertvárosi mellett a szirmai plébánián is szolgál.
A templomok építésének egyik magyarázata az, hogy az ember bűnös és ezért ki kell szakítani egy helyet, amely mentes a bűntől. A másik pedig, hogy a keresztény teológia szerint a Teremtő mindenhol jelen van, de a templomban még intenzívebb Isten jelenléte. A római katolikus templomokban az Oltáriszentségben Krisztus valóságosan is ott van, amit örökmécses jelez.
- sorolta az atya, hozzátéve, ezért igyekeztek a legtökéletesebbre elkészíteni a templomokat, ahol a kor legszebb művészeti alkotásai láthatók.
Elmagyarázta, a kenyér az egyetlen olyan étel, ami minden kultúrában jelen van, minden nap fogyasztjuk, és mégsem unjuk meg. Jézus Krisztus éppen ezt választotta, amiben jelen lesz számunkra, ezért a szeretet kifejezőjévé vált és életté válik bennünk, amikor áldozunk. A szentmise liturgikus alapját pedig az utolsó vacsora adja. Viszont a vasárnapokon alapvetően a Megváltó feltámadását ünnepeljük, ami nélkül nem létezik kereszténység.
Énekkel, sütivel, szeretettel
Ötödikként a Szirmai református templomot látogatta meg a zarándokcsapat, ahol énekkari zenével és szeretetvendégséggel fogadták őket. Mivel Szirma eredendően református kistelepülés volt, a református gyülekezete a legidősebb.
- 1595-ben alakult a szirmai református gyülekezet, aminek egy kis fatemploma volt, nem messze a jelenlegitől. Ezt az 1700-as években lebontották és 1785-ben megépítették a mostani Szirmai református templomot csak még torony nélkül, mert megszaporodott a reformátusság létszáma. 1871-ben építettek hozzá tornyot is – idézte fel Szombathy Dénes, a Miskolc-Szirmai Református Egyházközség lelkipásztora.
Elárulta, a gyülekezet ma is népes, vasárnaponként szép számmal, 70-80 fő eljön a 11 órai istentiszteletre, amivel egyidőben gyermekistentiszteletet is tartanak fűtött helyiségben. Sátoros ünnepekkor akár 300 fő is együtt ünnepel a templomban. Farkasné Sajó Márta karnagy vezetésével énekkar is működik, amely rendszeresen fellép a Veczán Pál Egyházzenei Kórustalálkozón.
Próbáljuk az embereket szeretetközösségbe vonni. Drága Jézus Krisztusunk által lehetséges csak az, hogy a mi szerény képességeinkkel, de annál nagyobb reménységgel és tettvággyal sikerül ebben a nagyon-nagyon forrongó és változó világban biztos lelki ponttá tenni ezt a közösséget és gyülekezetet.
- hangsúlyozta a lelkipásztor.
A szeretetvendégségen saját készítésű süteménnyel lepték meg a gyülekezet tagjai a zarándokokat és mindenki kapott egy karton szívecskére ragasztott bibliai Igét is. Az egyik gyülekezeti tag pedig a megható „Jézus megért” című, ismeretlen szerzőtől származó verset szavalta el:
Jézushoz hozd a búd, mert ő megért.
Sebedre ráhinti a drága vért.
Jézusnak mond csak el, mi fáj, mi nincs,
Ne félj, ne aggódj, mert nála a kincs!Vétkeztél, lelkedben ott ég a vád,
De szennyes ruhádban ne járj tovább!
A foltra, a szennyre csak vére jó!
Kérd meg őt, s fehér leszel, mint a hó!Szívedben titkosan nyílik a vágy,
Békében pihenni percre se hágy!
Mond el csak Jézusnak, Ő hű Urad,
Ami jó teneked, mindent megad.Emberek gonoszul bánnak veled,
Ne félj, mert Jézusod el nem feled.
Miattad gyalázták Őt egykor rég,
Megért ma téged, s ez nem elég?Ha még tiéid sem értenek meg,
s egyedül vagy: Szíved megremeg,
ha útad sötét és keskenyedő,
A sötétség völgyében is veled megy ő.Akármi szorongat, Jézus megért.
Megtesz ő mindent az életedért.
Kicsi vagy nagy legyen, arass, vagy vess, --
Jézusod megért, csak hozzá siess!
Szent Kereszt a középpontban
Szirmáról Hejőcsabára indultak tovább a gyalogos zarándokok és egy több kilométeres út után, kanyarogva elérkeztek a Hejőcsabai görögkatolikus kápolnához, amiről Dorcsinec László diakónus mondott pár szót. Belépve egyből az aznapi Szent Kereszt felmagasztalása ünnephez tartozó vörös rózsákkal feldíszített kereszt fogadta őket a helyiség közepén, hiszen a görögkatolikusoknak ez nagy ünnepe.
Kiderült, az 1980-as évekre sikerült átépíteni annyira a kápolna eredeti épületét, amely bádogtetőt kapott, hogy használható legyen. Ma a gyülekezet a Miskolc-Görömbölyi Görögkatolikus Parókia fíliája, ahol Polgár Bence atya görömbölyi parókus szolgál vasárnaponként és nagyobb ünnepekkor. Az építők emlékét máig egy kereszt őrzi a kápolnában, ahová akár 80-85-en is beférnek és ebből körülbelül ötvenen tudnak leülni a pici szentélyben.
Hejőcsabán az év első búcsúja
A Hejőcsabai Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templomban frissen sült pogácsával és ásványvízzel vendégelték meg a kitikkadt gyaloglókat, akikhez itt csatlakozott a legkisebb, négytagú miskolctapolcai zarándokcsapat. A templomot Doszpoly Béla, a Miskolc-Hejőcsabai Római Katolikus Egyházközség oszlopos tagja mutatta be.
- Több mint háromszáz éves a templom, Simon Zoltán építette 1762-ben. Mivel Gyümölcsoltó Boldogasszony nevére lett felszentelve, ezért március 25-én tartjuk a búcsút. Miskolcon ez az első templombúcsú az évben. 1945 és 1950 között nem volt saját plébánosa a templomnak, aztán Görömböly fíliája lett. Az első saját hejőcsabai plébánosa Mészáros Lajos atya volt 1948-tól, ötödikként pedig Sedon László atya is itt szolgált több mint negyven évet 1983-tól 2024-ig. Jelenleg Pehm Gilbert Antal atya, a Szent Ferenc Kistestvérei szerzetesrend tagja a plébános. A templomban a diákmisék a legnépszerűbbek, olyankor tele van hívekkel – osztotta meg, kiemelve, hogy az egyházközséghez tartozik egy római katolikus óvoda és egy iskola is a városrészben, ahol körülbelül hatezren laknak.
Összefogással épült az Isteni Ige háza
Hejőcsabáról az Avas-délre, utolsóelőtti állomására, az Isteni Ige templomba ment tovább a martinkertvárosi zarándokcsoport, ahol Koronkai Zoltán jezsuita atya, a templom plébánosa fogadta kedvesen az addig jól elfáradt társaságot.
- Az Avas városrész több ezer éve lakott és egészen a nagy filoxéria járványig, az 1800-as évek végéig szőlőtermő vidék volt, amelynek emlékét az avasi pincesor őrzi. A gyümölcsösei még ezután is sokáig megmaradtak. A múlt rendszerben pedig hatalmas ipari létesítmények működtek nem messze innen, többek között az LKM és a Diósgyőri Gépgyár. Az ott dolgozók számára épült fel az Avasi lakótelep az 1970-es években, ahová azonban közösségi házat nem terveztek, mert csak alvótelepnek szánták – emlékeztetett Koronkai Zoltán jezsuita atya.
Elmondta, a mai Isteni Ige templom helyén nem volt semmi, csak egy szemétdomb. Velkey László híres miskolci gyermekorvos és országgyűlési képviselő kezdeményezte a templomépítést, amit Seregély István egri érsek is támogatott. Eredetileg ökumenikus templomot szerettek volna, ezért olyan hatalmasak az épület méretei. Végül azonban a reformátusok visszaléptek és a római katolikusok mellett a görögkatolikusok maradtak. Ferenczi István építész pályaműve nyerte meg a kiírt templomépítő pályázatot. 1992-ben szentelték fel a templomot, amelynek felépítéséhez az avasi és más miskolci plébániák hívei is sokat adakoztak, illetve külföldről is érkeztek adományok.
- A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium alapkőletétele nagyjából a templomszenteléssel egyidőben történt meg, a gimnázium két év múlva kezdte meg működését. Eredetileg a bencés rendet szerette volna meghívni ide Seregély érsek, de végül nem vállalták a feladatot. Aztán Nemeshegyi Péter jezsuita atyán keresztül sikerült meggyőznie a jezsuita rendet, de sokáig nem érkeztek meg a jezsuiták sem. Mándy Zoltán atya, akkori mindszenti káplán vitte végig az építkezést és az első tanári kart is ő verbuválta össze. Az első jezsuita, aki megérkezett Miskolcra plébánosként, Csókay Károly atya volt 1994 tavaszán. Az év nyarától pedig Horváth Tibor jezsuita atya külföldről hazatérve vállalta elsőként a gimnázium igazgatását – számolt be.
Búcsúzás előtt Koronkai Zoltán jezsuita atya még megmutatta az Úti Boldogasszony festményt is a templom falán és minden zarándoknak ajándékozott egy imát, ami így szól:
Úti Boldogasszony,
légy oltalmazónk az úton!
Vigyázz ránk, segíts,
hogy baj nélkül célhoz érjünk.
Járj közben Fiadnál, hogy
szívünkben mindig élő legyen
a hit, a szeretet és a jóság.
Legyen bátorságunk, erőnk
és türelmünk az úton.
Kerüljenek el a veszélyek,
hogy biztonságban, épségben,
egészségben, és boldogan
térhessünk majd haza.
Ámen!
Végül a zarándokcsapat az Avasi Arborétum mellett elhaladva, felülről közelítette meg a Kálváriát, hogy mindenképpen odaérjenek a búcsúi szentmisére és találkozhassanak a legszentebbel, Jézus Krisztussal az Eucharisztiában. Zarándoklatuk során Isten elejtett morzsáival találkoztak mindenfelé, szépségben és csúnyaságban egyaránt.
