Az Avasi református templom máig fennmaradt, fából készült berendezését a 18. század különböző időpontjaiban készítették miskolci festő-asztalos mesterek. A berendezés legfőbb értéke a művészileg is kiemelkedő festett, latin bibliai felirattal is díszített szószék-korona. Erről és még más érdekességekről hallhattak történelmi beszámolót a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál résztvevői, Hangóné Birtha Melinda lelkipásztortól, Gyulai Éva történész, muzeológus kutatási anyaga alapján, szeptember 17-én, csütörtök este, a műemlék templomban.
Ezt követően pedig Johann Sebastian Bach két ritkán előadott, de kiemelkedő szerkezetű és zenei értékű kantátáját adta elő ugyanitt a Camerata Miskolc együttes Soós Gábor művészeti vezetővel. Vezényelt: Gergely Péter Pál. Közreműködtek: a szólisták - Szabóki Tünde (szoprán), Bakos Kornélia (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Kolozsi Balázs (basszus), valamint az énekkarok: Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus, az egri Cantus Agriensis kórus és a miskolci Szent Ferenc Kórus egyes tagjai.
Gergely Péter Pál karmester felhívta rá a figyelmet, hogy Bach, a legnagyobb zeneszerző, több mint kétszáz kantátát írt, azaz az évnek szinte minden vasárnapján komponált egy ilyen művet, amiből több mint százat még nem találtak meg. A szólisták mellett zenésztársait pedig Miskolc legnagyobb zeneművészeinek nevezte, név szerint: Jenei Anna Sára, Buka-Csécsi Andrea, Varga Krisztina, Vitányi Csaba, Albert S. Szilárd, Blaskovics Bence, Schultz Tamás és Kakuk Zoltán.
Régi festőműhelyek munkája
- Nagy szeretettel köszöntöm az Ars Sacra keretében megjelenteket, mindenekelőtt Várhelyi Krisztina főszervezőt, aki az éltetője ennek a rendezvénysorozatnak, és aki ha nem lelkes, nem kitartó és nem buzdít valamennyiünket, akkor nem jöhetett volna létre ez a mai alkalom sem – fogalmazott bevezetőjében Hangóné Birtha Melinda, a Miskolc-Avasi Református Egyházközség lelkipásztora. – Továbbá Máger Ágnes képzőművészt, a fesztivál művészeti vezetőjét, akinek az Ars Sacra idején jelent meg „Szent és profán” című könyve, amit be is mutattak. Reménység szerint a templomban is itt hagyja majd kéznyomát, hiszen ő lesz az, aki a hiányzó részét megfesti az orgonaszekrénynek – adta hírül.
Elmondta, a 18. században váltak ismertté főként a református templomok festett kazettái és berendezései, amelyekre ma is büszke az avasi református gyülekezet. Keresztény jelképeket festettek meg, tehát szakrális művészetet űztek a korabeli festőműhelyek, amelyek az Istenre figyelve és az Ő dicsőségére dolgoztak. Ezek tagjai voltak többek között Asztalos László és Asztalos János mesterek.
- Az Avasi templomban a legrégebbi festett kazetta 1715-ben készült és ma a bejárattal szemben álló orgonaszekrényen található. Korábban azonban a karzatokat és a padokat díszítették a festett kazetták, mert a céhmesterek a karzatokon foglaltak helyez. 1723-ban azonban lebontották ezeket és a festett kazettákat máshová építették be, például a Diósgyőri vár kápolnájának 16. századi stallumjába, amely csak később került vissza az Avasi református templomba. A mennyezet csak sokkal később, az 1773-as felújításkor kapott festett kazettákat, amelyeken az égitestek a teremtett világot jelképezik – számolt be a lelkipásztor.
A szószék hangvetője egyedi
Kiemelte, az Avasi templom egyedülálló festésű bútorzata a szószék hatszögletű fa hangvetője. A szószéket eredetileg a hívő református Dőry család tagjai, mint mecénások készíttették kőből. Címerük látható a szószék fölött. A hangvető színe és motívumai: csillag és a virágminták, melyek a gyülekezetet jelképezik, különösen egyediek. A csúcson egy anyamadár áll, amelynek szárnyai alatt fiókák vannak, akiket a saját vérével táplál, akárcsak Krisztus bennünket.
Hozzátette, az, hogy van felirata, szintén kuriózum. Ebből többek között kiderül, hogy a szószék koronája 1720. július 20-tól áll ott. A Béza Tódor reformátor latinnyelvű Újtestamentumából származó igerész pedig valószínűleg az akkor szolgáló Tarcali Sámuel református lelkipásztornak köszönhetően került oda, melynek jelentése az igehirdetőknek és az Ige hallgatóinak is egyaránt szól a következőképpen:
Legeltessétek az Istennek közöttetek lévő nyáját, nem kényszerítésből, hanem örömest! (1Pét. 5,2)
- a koncert után visszautalt erre a feliratra. Az előadást úgy jellemezte, mint Bach igehirdetését.
Mindennek jelentése volt
Ismertette, az Avasi református templom 1544-től az Evangélium szerint reformált gyülekezettel rendelkezett és innentől kezdve a református liturgiának megfelelően változtatták a bútorzatot és a liturgikus teret. Változtak a festett motívumok is, például megjelent a kehely és feltűntek a fedeles padok, amelyeket Miskolc előkelőségei számára helyeztek el.
- A szószék faragása és a padok 1941-ben készültek Szeghalmy Bálint építész, Miskolc egykori főmérnökének tervei alapján. A Mózes-székekben a lelkészek és családtagjaik ültek. A háromosztatú ülőalkalmatosságokon csak egy nő ülhetet, aki ha elhunyt, akkor vette át a helyét egy következő férjes asszony – idézte fel Hangóné Birtha Melinda.
A szószéken lévő virágcsokornak pedig gyökere van, ami arra utal, hogyha életünk Krisztusban gyökerezik, akkor számíthatunk rá, hogy van egy biztos talaj, ami mindig biztos kapaszkodót jelent.
- hangsúlyozta a lelkész.
Nyomot hagytak a kultúrában
- Szívet-lelket melengető koncerten vehettünk részt, amiről csak a hála szavaival tudok beszélni itt, az országosan is egyedülálló IV. Miskolci Ars Sacra Fesztiválon. Ilyenkor az egész város összefog azért, hogy a szent művészetet bemutassa. 600 szereplő készül erre az ingyenes, de igen nívós rendezvénysorozatra február óta, ami mögött óriási munka van. Célunk a keresztény értékek közvetítése, gyarapítása és Miskolc város kulturális értékeinek bemutatása, gyarapítása. Zeneszerzői pályázatunkra 13 alkotás érkezett be, amelyek a város kulturális életében is nyomot hagynak – hívta fel a figyelmet a koncert után Várhelyi Krisztina, a Miskolci Ars Sacra Fesztivál főszervezője.
Hétvégi programajánló:
- Szeptember 18-án, 17 órától a Miskolci Evangélikus Könyvtár (Luther-udvar) kincseit, régi könyveit mutatják be, ahol Barabás Miklós néhány festménye is látható.
- Szeptember 19-én, 9 órától a miskolci nemzetiségek művészetének és szakrális kultúrájának bemutatkozása kap teret, a miskolci Városháza Dísztermében. Részletek: a programfüzetben és az Ars Sacra Fesztivál Miskolc és az Éltető Lélek Alapítvány Facebook-oldalán.
- Szeptember 19-én, 13 órától hatodik alkalommal rendezik meg a Miskolci Ars Sacra Fesztivál Kárpát-medencei versmondó versenyének döntőjét „Kedvesség az új bátorság” címmel, a MAB Székházban. A kezdeményezést az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ihlette és témájában a Szentlélek gyümölcsein halad végig. A szavalatokat szakmai zsűri értékeli. Az elődöntőről weboldalunkon is írtunk 14 órakor a program kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik „Kedvesség az új bátorság manapság?” címmel, amit Farkas Erzsébet, a Szent István Rádió szerkesztő-riportere moderál.
- Szeptember 19-én, 16 órától „Mária udvarában” címmel vetítettképes irodalmi ismeretterjesztő előadást tart a miskolci Versbarátok Köre, a MAB Székházban, a csíksomlyói Mária-kertről, egy pünkösdi zarándoklatukról Böjte Csaba ferences szerzetessel. Ennek keretében gondolatban végigjárhatja a néző Szűz Mária életének legfontosabb állomásait.
- Szeptember 19-én, 18 órától Kim André Andersen norvég zeneszerző „Requiem for solace” című darabját mutatják be, a Belvárosi Evangélikus Templomban.
- Szeptember 20-án, 17 órától a Zárógálát a zeneszerző pályázatra benyújtott művek előadásával és a versmondó verseny két legjobbjának fellépésével tartják meg, a MüHa hangversenytermében.
További információ: a programfüzetben, az Ars Sacra Fesztivál Miskolc és az Éltető Lélek Alapítvány Facebook-oldalán.
