"Bármely támadó rakéta nukleáris robbanótöltettel felszerelt rakétaként lesz pozícionálva. A rakéta indítására vonatkozó információ automatikusan Oroszország katonai-politikai vezetése elé kerül, amely a kialakult helyzet függvényében állapítja meg a nukleáris erők válaszlépésének nagyságrendjét" - írták. A szerzőpáros szerint most először konkretizálták nyilvánosan a nukleáris fegyver Moszkva általi bevetésének feltételeit azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök június elején jóváhagyta az orosz nukleáris elrettentési politika alapjait.
Sztyerlin és Hrjapin szerint ezekben az alapelvekben Oroszország kijelölte azokat a határokat, amelyeket senki sem léphet át, ellenkező esetben a potenciális ellenségnek azzal kell számolnia, hogy "a válasz kétségtelenül megsemmisítő lesz".
"Az első feltétel az Oroszország és (vagy) szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indítására vonatkozó hiteles információ beérkezésévek áll összefüggésben. Magát a ballisztikus rakéta indítását rögzíti majd a rakétatámadásra figyelmeztető rendszer. Emellett nem lesz mód megállapítani felszereltségének (nukleáris vagy nem nukleáris) típusát" - áll a publikációban.
"Arra a feltett kérdésre, hogy mi a célja a jelentős nukleáris potenciállal rendelkező Oroszország elleni agressziónak, konkrét válasz adható: Oroszország mint állam megsemmisítése" - írták a szerzők.
Szerintük éppen ezért fognak orosz részről minden rakétát nukleárisnak tekinteni, ezért a válasz felől nem lehet kételye egyetlen szakértőnek sem, de annak mértékét az orosz vezetés fogja meghatározni.
Putyin június 2-ai, Oroszország nukleáris elrettentési politikájának alapjait megfogalmazó rendelete értelmében Moszkva atomfegyverrel válaszolna egy, az ország kritikus fontosságú kormányzati vagy katonai infrastruktúráját célba vevő, hagyományos fegyverrel végrehajtandó csapásra is. Az orosz hadászati tervezés alapját jelentő dokumentum mindemellett leszögezte, hogy a nukleáris feltartóztatás orosz politikája védelmi jellegű, célja a nukleáris erők képességének olyan szinten tartása, amely elégséges a potenciális ellenség feltartóztatására. Egyúttal szavatolja az ország szuverenitásának és területi épségének védelmét.
A Putyin által jóváhagyott politika értelmében Moszkva akkor is kész nukleáris fegyvert bevetni, ha az ellenség "hatást gyakorol" a kritikus fontosságú állami és katonai objektumaira, amelyek kiiktatása a nukleáris erők válaszlépéseinek meghiúsításához vezet, valamint olyan, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amely az orosz állam létét veszélyezteti.
Sztyerlin és Hrjapin rámutatott, hogy a júniusi dokumentum a Szovjetunió és jogutódja, az Oroszországi Föderáció történelme során első alkalommal fejtette ki nyilvánosan Moszkvának a nukleáris feltartóztatásra vonatkozó hivatalos álláspontját. A szerzőpáros emlékeztetett rá, hogy július 27. és 30. között Bécsben orosz-amerikai szakértői konzultációkat tartottak a kétoldalú stratégiai párbeszéd keretében.
