Ismét jön az óraátállítás vasárnap: a 2022-es nyári időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előre tekerjük az órát, cserébe viszont hosszabbak lesznek a nappalok.
Korábban úgy tűnt, nem sokáig lesz már ez így, hiszen az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az óraátállítás eltörlését. Akkor úgy volt, hogy 2021 októberében lesz az utolsó váltás, ez viszont csúszik, mégpedig a koronavírus-járvány.
Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, nem dőlt még el, de a kormány már jelezte, az uniós tagállamok nagyobb táborához fog csatlakozni a kérdésben, vagyis nem támaszt majd ellenvetést egyik, vagy másik időszámítás bevezetésével szemben sem.
Stresszfaktor
A felmérések szerint az emberek nincsenek odáig azért, hogy évente kétszer kell órát állítani, és az egészségre is rosszul hat. A Miskolc Ma által megkérdezett orvos szerint van, akinek két három hét is kell, hogy átálljon a szervezete.
- Az alvás-ébrenlét megváltoztatása, az a szervezetnek egy stresszfaktor. Emiatt van az, hogy az óraátállítás után átmenetileg változik az emberek a koncentrálóképessége, teljesítőképessége. Nyilván ezáltal fokozódik a balesetveszély, hiszen kevésbé tűrik a gyűrődést – mondta el Felszeghi Sára, a Miskolci Egyetem Foglalkozás- Egészségügyi Központjának vezető főorvosa.
Az orvos szerint ilyenkor az immunrendszer is gyengébb. Ráadásul idén a helyzetet az is tovább rontja, hogy március 26. szombat áthelyezett munkanap, amikor a többség a március 14-i hétfőt dolgozza le.
Az alvás fontos
A Magyar Alvás Szövetség az óraátállítás kapcsán felhívta a figyelmet arra is korábban, hogy a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének a fenntartásában. A nappalok és éjszakák változásaihoz történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem szabad megbontani.
Az éjszakai pihenés a szervezet számára nélkülözhetetlen. A folyamatos otthoni jelenlét során is vigyünk rendszert az alvási szokásainkba, feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben. Azt tanácsolták, végezzünk rendszeres testmozgást, de semmiképpen sem közvetlenül lefekvés előtt. Előtte négy órával ne igyunk koffein tartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, ne fogyasszunk túlzott mértékben alkoholt és ne dohányozzunk. Fontos továbbá, hogy figyeljünk hálótársunk, gyermekeink alvására is.
A közlekedést is érinti
Az óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét befolyásolja, valamint a Volánbusz néhány hajnali járatát is érinti.
Az MVK járatai március 26-án, szombaton üzemzárásig a téli időszámítás szerint közlekednek. Vasárnap hajnalban üzemkezdettől viszont már nyári időszámítás szerint járnak a villamosok és autóbuszok.
Ahogyan azt cikkünk elején is írtuk, az óraátállítás még egy ideig velünk marad. A téli időszámításra október 30-án térünk majd vissza, vagyis ezen a vasárnapon kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat.
Egy kis történelem
Az óraátállítás története a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre - írja cikképben a Portfólió. Ettől azt remélték a britek, a franciák és a németek is, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson, így ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, a pro érvek mellé pedig az utóbbi években egyre több kontra érv került.
