A különleges utazás már a felszállás pillanatában visszarepítette az érdeklődőket az időben. A régi, kék-fehér autóbusz, a korabeli utastér és a város ismerős utcái sajátos hangulatot adtak a túrának. Az Élő történelem – A forradalom arcai 70 éve című programsorozathoz kapcsolódó körúton Reiman Zoltán helytörténész idézte fel a miskolci forradalom eseményeit.
Az első állomás a Petőfi tér volt, ahol 1956. október 25-én a miskolci forradalom egyik legjelentősebb tömegmegmozdulása zajlott. Azon a napon több tízezer ember vonult az utcákra, köztük egyetemisták, munkások és a város lakói. A Petőfi-szobornál beszédek és szavalatok hangzottak el, a megmozdulás egyik ismert szereplője Nagy Attila színművész volt.
– A forradalom itt nem egy szűk csoport ügye volt, hanem tömegek mozdultak meg – hangsúlyozta Reiman Zoltán.
A túra következő állomásán, a Zsolcai kapuban már a forradalom tragikus eseményeiről volt szó. A résztvevők annál az emléktáblánál álltak meg, amely az 1956. október 26-i sortűz tizenhat halálos áldozatának nevét őrzi. A helytörténész felidézte a tragédiához vezető eseményeket, az áldozatok történeteit és az azt követő erőszakos cselekményeket is.
Kiemelte: a forradalomra való emlékezéshez az is hozzátartozik, hogy a történtek nehéz és fájdalmas részeiről is beszéljünk. A sortűz áldozatai között volt a mindössze tizenhárom éves Misley Emese is, aki iskolából hazafelé tartva vesztette életét.
Az emléktúra az Egyetemvárosban folytatódott, ahol a miskolci forradalom szellemi előzményeit ismerhették meg az érdeklődők. Az egyetemisták 1956. október 22-én diákparlamentet hoztak létre, követeléseiket pedig tizenegy pontban fogalmazták meg. Ezek között szerepelt a szovjet csapatok kivonása és a demokratikus átalakulás igénye is.
Az egyetemi megállónál azonban nemcsak történelmi ismeretekkel gazdagodtak az utasok, hanem egy kisebb, váratlan feladatot is kaptak. A koros autóbusznak ugyanis némi segítségre volt szüksége az induláshoz, így a résztvevők közül többen összefogtak, hogy betolják a járművet. A közös erőfeszítés a túra egyik vidám, emlékezetes pillanatává vált.
Az utolsó állomás a DIMÁVAG egykori gyárkapuja volt. A miskolci munkások szintén megfogalmazták saját követeléseiket, amelyek nem csupán munkahelyi kérdésekről, hanem az ország politikai jövőjéről is szóltak. A gyárban létrejött munkástanács az 1956-os események egyik meghatározó helyi szereplőjévé vált.
Reiman Zoltán hangsúlyozta: Miskolcon különösen fontos szerepet játszott az egyetemisták és a munkásság összefogása. A két csoport követelései egymást erősítették, és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a forradalom néhány nap alatt az egész várost megmozgassa.
A történelmi körút végére a résztvevők átfogóbb képet kaphattak arról, hogyan kapcsolódtak össze a miskolci forradalom különböző helyszínei és szereplői. A retró autóbuszos utazás különlegességét pedig éppen az adta, hogy a hetven évvel ezelőtti eseményeket nem csupán történetekből ismerhették meg, hanem ugyanazokat az utcákat és tereket járhatták végig, ahol egykor a történelem zajlott.
A Guruló történelem mellett egész napos programokkal is készültek a szervezők. A Szent István téren szabadtéri fotókiállítás és korabeli járművek bemutatója várta az érdeklődőket, a belvárosban pedig történelmi hanginstallációk idézték meg a forradalom időszakát.
