A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző munkálatok során a környező épületek védelme és az ott lakók lehető legkisebb mértékű zavarása miatt a szakemberek a legnehezebb és a legidőigényesebb technológiával szedik darabjaira a masszív, vasbeton épületet - írták.
Felidézték: a három, helyenként négy méteres falvastagságú, négyszáz négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítményt Rákosi Mátyás kifejezett kérésére 1952-ben építették abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen rádióadást sugározni.
A tárca kiemelte, hogy a Palotanegyed közepén, a műemlékvédelem alatt álló Eszterházy- és Károlyi-palota tőszomszédságában található bunker elbontása komoly kihívás elé állította a szakembereket: úgy kell a tömör, atomtámadás ellen tervezett létesítményt darabjaira szedni, hogy az a legkisebb rezgéssel, porral és zajjal járjon.
Ezért a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát, a betonvágás és hidraulikus bontóeszközök kombinációját választották. Ezzel az időigényes és aprólékos technikával azonban a bunker "igen kemény diónak bizonyul"- fogalmaztak.
Tájékoztatásuk szerint a hasonlóan ellenálló létesítmények bontásához leggyakrabban mikrorobbantásos technológiát alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az építmény falába fúrt üregekben meghatározott helyeken és sűrűséggel elhelyezett, meghatározott erősségű töltetek időzített robbantásával érik el a falak repesztését, amely lehetővé teszi a könnyebb bontást. Itt azonban a belvárosi környezet miatt ez nem jöhetett szóba: a szakemberek a bontógépekkel centiméterről centiméterre küzdenek meg a vasbeton monstrummal - közölték.
Rámutattak arra, hogy a munkálatok, miként a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületeinek bontása, a hulladékkezelési és környezetvédelmi előírások teljeskörű betartása mellett zajlanak. Emlékeztettek: a bontási törmelék kezelésére már a közbeszerzés során szigorú feltételeket írt elő az Építési és Közlekedési Minisztérium.
A bunker bontását megelőző anyagvizsgálat kimutatta, hogy a beton nem tartalmaz ólmot vagy egyéb veszélyes anyagot, így - a már korábban elvégzett azbesztmentesítés után - a tervek szerint a vasbetonszerkezet lebontásával keletkező, várhatóan 2700 köbméter törmelék csaknem 100 százalékát újrahasznosítják.
Ennek elszállítása folyamatos, amelynek során fontos szempont volt, hogy a helyi lakosok számára minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon a folyamat, ezért előre meghatározott szállítási menetrend szerint történik, szigorú por- és zajcsökkentési intézkedések betartása mellett - írták.
"A bontási és építési munkák a BREEAM fenntarthatósági rendszer követelményeinek megfelelnek, azaz a hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás és a környezetterhelés csökkentése a legmagasabb szintű nemzetközi elvek szerint folyik" - közölte a tárca.
A tájékoztatás szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza korszerű otthona lesz a hazai felsőoktatás egyik kiemelten fontos intézményének. A beruházás azonban ennél sokkal több: egy értékmentő és értékteremtő városrehabilitációs program, amelynek során megújulnak és megnyitják kapuikat az ott lévő, elhanyagolt állapotú, páratlan építészeti értéket jelentő műemléki védettségű épületek, felfrissül a Palotanegyed arculata, bővülnek a belvárosi zöldfelületek és megújulnak az utcák, terek.
"Az új egyetemi kampusz elkészülte után a Nemzeti Múzeum környezete a város egyik legszebb részévé válik"- zárul a közlemény.
