Ugrás a tartalomra

Napraforgó jelzi a rejtett fogyatékosságot?

Létrehozva
Egy angliai vállalat akciója alapján indult el a trend, hogy akik rejtett fogyatékossággal – azaz szemmel nem láthatóval – élnek együtt, ők, vagy esetleg a velük lévő személyek napraforgós nyakbaakasztót hordanak. Így jelzik diszkréten a külvilág számára, hogy az illető speciális figyelmet igényel. Szakértőkkel beszélgettünk a kezdeményezésről, akik nem feltétlenül támogatják azt…

Nem minden fogyatékosság látható szabad szemmel. Gondoljunk akár az ételérzékenységre, a tüdőbetegségre, a diabéteszre, vagy éppen az alvászavarokra. Azt se felejtsük el, hogy nem minden mozgáskorlátozott használ botot, vagy a még nyilvánvalóbb kerekesszéket, ahogy a hallássérültek között sem 100 százalékos a hallókészülék jelenléte.

Ugyanakkor ezek a rejtett sérülések megnehezítik azok életét, akik kénytelenek együtt élni velük, sokszor pedig speciális megértésre van szükségük. Diszkrét módon kívánja kommunikálni ezt az igényt az az Angliából elindult kezdeményezés, aminek lényege, hogy napraforgós nyakbaakasztót hordanak azok a személyek, vagy velük egy társaságban lévők – jellemzően a szülők –, akik kifinomultan kívánják jelezni a boltban, étteremben, vagy az élet bármilyen területén, hogy az átlagosnál több toleranciát igényelnek másoktól.

Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány kuratóriumának elnöke nem támogatja az ötletet. Rögtön megemlíti, hogy már létezik egy módszer a különleges igény kommunikálására, ez pedig az úgynevezett autista kártya. A szervezet tart érzékenyítő tréningeket különböző hivatalos szerveknek – hivatalnokok, rendészek, tűzoltók – is, ahol ismertetik a plasztik jelentését, illetve hogy miként tudnak segíteni ilyen esetekben.

A napraforgó-jelzésben inkább a megkülönböztetést látja, holott az alapítvány abban hisz, hogy a fogyatékkal élők egyenrangú, adófizető állampolgárok, akik hozzáteszik a maguk részét a társadalomhoz. Jakubinyi László úgy érzi, egy ilyen jelzés ezzel szemben azt kommunikálja, hogy az illető a társadalom eltartottja.

Miskolc város civil és esélyegyenlőségi referense, Kerek Judit más okból, de szintén nem lelkesedik a kezdeményezésért. Még nem hallott róla és a tapasztalata azt mondatja vele, hogy sok idő kell a hasonló ötletek meghonosodásához. Példaként említi a rózsaszín masnit, ami egy régebb óta jelen lévő szimbóluma a mellrákkal kapcsolatos figyelemfelhívó kampányoknak, azonban a jelentése máig nem terjedt el széleskörben, ahogy a rendvédelmi szervek közelmúltban indult néma segélykiáltás kampányával kapcsolatban is szkeptikus.

(Borítókép: Health Watch Wigan and Leigh)

Kapcsolódó cikkek

Ez is érdekelhet

véradás  magyar vöröskereszt egyetem
Ekkor és itt tudunk vért adni a jövő hét folyamán
EgészségMiskolcBorsod-Abaúj-Zemplén
A vérellátás és véradás kiemelt jelentőséggel bír az év valamennyi időszakában.
Jelentősen nőtt a Hepatitis A-fertőzések száma országosan
EgészségBelföldBorsod-Abaúj-Zemplén
Az egyik Nógrád vármegyei településen augusztus óta nem tudják visszaszorítani a fertőzést.
Rózsaszín hullám az Egyetemvárosban
Egészség
Sétával hívják fel a figyelmet az emlőrák megelőzésére és a szűrés fontosságára a Miskolci Egyetemen.
Pontosított az államtitkár a beutalók szigorításáról (frissítve!)
EgészségBelföld
Takács Péter szerint félreérthető a nemrégiben megjelent rendelet szövege, nincs szó arról, hogy a betegeknek kétszer kell majd októbertől beutaló.