A KSH legfrissebb jelentése szerint 11,7 százalékos drágulás volt tavaly júniushoz képest, miközben a nyugdíjas infláció már meghaladta az átlagost, 11,8 százalékos értékkel. Májusban még megegyezett az átlagos, és a nyugdíjas infláció, mindkettő 10,7 százalék volt éves szinten - írja 24.hu.
Ha az első hat hónapot nézzük, azaz a január-júniust, akkor a statisztika átlagosan 9,4 százalékos inflációt jelez, míg a nyugdíjas inflációra 9,2 százalékot mond. Lemaradásban van tehát a nyugdíjemelés, hiszen jelenleg 8,9 százaléknál tart – januárban volt 5 százalékos emelés, plusz júliusban egy 3,9 százalékos rendkívüli korrekció, aminek a folyósítása már részben lezajlott, januárig visszamenőleg. Ha az első hat havi adatot nézzük (abból is a magasabbat kell nézni), akkor eddig „csak” 0,5 százalékos a nyugdíjak lemaradása.
Ha viszont előre tekintünk, és figyelembe vesszük, hogy a szakemberek és a jegybank is már nem nyárra, hanem őszre várják az infláció tetőzését, illetve hogy két számjegyű inflációt várnak erre az évre, akkor biztosra vehető, hogy a nyugdíjlemaradás tovább emelkedik az év végéig. Az Amundi például az infláció gyorsulását várja a következő hónapokra, főleg a pszichológiai hatások és a forintgyengülés következtében folytatódó átárazások miatt. Mostani előrejelzésük szerint 13,1 százalékon tetőzhet a fogyasztói árindex szeptemberben, és decemberben 12,2 százalékon zárhatjuk az évet.
Úgy tűnik tehát, év végére bizonyosan 0,5 százalékosnál nagyobb mínusz várható az idén már kétszer megemelt nyugdíjaknál. Vagyis egyre biztosabb, hogy ősszel is lesz korrekció. Kérdés, hogy a novemberi korrekció mekkora lesz, és hogy vajon le fogja-e fedni az akkor még nem ismert éves inflációt. Ezért is szeretnék a nyugdíjasok, hogy az év lezárultával is legyen egy nyugdíjemelés, amennyiben az derülne ki, hogy az infláció meghaladta azt.
Ami még különösen fájó lehet a nyugdíjasoknak, hogy a fogyasztási kosarukban legnagyobb súllyal szereplő élelmiszerek drágultak megint a legjobban, 22,1 százalékkal. A kisnyugdíjasok körében még nagyobb arányt képvisel az élelmiszerköltés, így nekik még inkább megnehezült az életük, különösen hogy nem egy olyan élelmiszer van, amelyik több mint 50 százalékkal került többe idén júniusban, tavalyhoz képest, köztük olyan alapélelmiszerek, mint a margarin, a zsemle, a kenyér, a sajt, a csirke.
