– Az elmúlt években tartalmában és a vizsgáztatás módszerében is időről időre megújult a rendszer, de az alapcél, vagyis a szakmai fejlődés, a szakmai presztízs növelése és az utánpótlás-nevelés színvonalának biztosítása marad. Vannak olyan szakmák, mint például az autószerelő, a gázszerelő vagy a kéményseprő, amelyek esetében csak mestervizsga birtokában lehet vállalkozói tevékenységet folytatni – ismertette az esemény előtt stábunkkal a huszonegyedik századi mesterképzés céljait Tóth Ádám Zoltán.
A mestervizsgáztatásnak Magyarországon évszázados hagyományai vannak. Kialakulása leginkább a céhekkel fonódik össze, habár a mester mint a szakmáját magas szinten művelő szakember, aki tudását nemzedékről nemzedékre továbbadja, már korábban megjelent. A mai értelemben használt mesterképzés szervezését a gazdasági kamarákról szóló – azóta többször módosított – 1994.évi XVI. törvény sorolta a kamarák feladatai közé.
A kamara oktatási és képzési szakigazgatója elárulta: a mesterképzés és az azt záró mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és egzisztenciális életpálya-modell, a karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és a vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. Tanúsítsa a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek megszerzését és készségszintű ismeretét. Ezzel a szakmai megbecsülés, anyagi erkölcsi elismerés és bizalom garanciáját teremtse meg.
A képzési program megújítása – alkalmazkodva az új szakképzési törvényhez – legutóbb 2020-2021-ben zajlott. Ennek szellemében megtörtént a tananyagtartalmak modernizálása, és átalakultak, szigorodtak a képzés és a vizsgáztatás minőségbiztosítási feltételei. – Fontos elem az is, hogy ma már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kiállított „Mesterlevél” elfogadott az Európai Unióban is – elevenítette fel a Mesteravató apropóján a BOKIK szakembere.
A BOKIK szervezésében évente átlagosan 20-30 szakember vesz részt mesterképzésben, és optimális esetben ugyanennyi mesterlevelet adnak át. A megyei vállalkozásoknál tehát több száz, mesterlevéllel rendelkező, kiváló szakember teszi a dolgát, vesz részt a szakmai utánpótlás nevelésében, felkészítésében.
– Ez a nap mindig ünnep a kamara számára. Azt jelzi ugyanis, hogy ápoljuk a hagyományainkat – nyitotta beszédét a kamara elnöke. Bihall Tamás a szakképzési centrumok vezetőit is köszöntve rögzítette az iskolák és a szakmák együttműködésének jelentőségét. Hozzátette: a szakképzési törvényben foglaltak szerint a régiónkban is folyamatosan fejlődik a mesterképzés, éppen ezért a szakma megyei csúcsát jelentő mezőny elismerése idén sem maradhatott el.
A BOKIK miskolci székházában péntek délelőtt az újonnan mesternek minősült vendégeken kívül a pódiumon feltűntek még jó páran: a mester-vizsgabizottságok elnöki díjában tizennégyen (Ádám Andrea, Bágyi Péter, Bukulyáné Tyukodi Tünde, Kenéz Csilla, Komáromi József, Kovács József Attila, Lazányi János, Láng Sándorné /Uhlár Éva/, Németh Ágnes, Pataki Zsuzsi, Petercsák Máté, Szilvainé Bodolai Hajnalka, Tamásné Pozsonyi Edit és Vantal Gábor), míg az aranykoszorús mesternek járó kitüntetésben hárman (Szilvási Zoltán autószerelő mester, Tóth József asztalos mester és Nagy István asztalos mester) részesültek az ünnepségen.
Kovács J. Attila felidézte: egykor a céhládák a mesterségek tárgyi megtestesülései voltak, és az adott céh szellemiségét szimbolizálták. Valóságos szentségként tisztelték azokat, melyben féltve őrzött anyagi javaikat, papírjaikat, pecsétjeiket és relikviáikat tartották. A BOKIK alelnöke feltette a kérdést: hány diplomát és mesterlevelet adnak át egy évben Miskolcon? Annak alapján – fogalmazott – igazolni látszik, miért oly fontosak a szakmájukat ennyire magas szinten űző mesteremberek, akiknek tudásból, becsületből és tisztességből is példát kell mutatniuk.
A BOKIK Mesterlevelében részesült autószerelők: Balogh Norbert, Bitó Adolf, Czinglér János, Fecsó Balázs, Kapusztik Zoltán, Kiss Roland, Matolcsi Ferenc, Plaszkó Endre, Sebő Attila, Tóth Zsolt.
A BOKIK Mesterlevelében részesült kézápolók és körömkozmetikusok: Gulybán Adrienn, Kazda-Dienes Kata, Mezei Marianna, Olléné Mészáros Zsanett és Tomori Tamásné.
A BOKIK Mesterlevelében részesült villanyszerelők: Ádám István, Forgó József, Mihály Róbert, Szabó Péter és Szvitankó György.
