A pénzromlás vágtázó, a kimutatásokból kiderül, hogy az árak átlagolt emelkedése idén márciusig már meghaladja a 25 százalékot, ezen belül nem egy olyan tétel van, ahol a valós áremelkedés bőven a 40 százalékos érték fölött jár. Ezek mindenekelőtt egyes élelmiszerek és az energia, gáz, villany, üzemanyag árában jelentek meg, tehát csupa olyan költségnél, amelyeket az emberek nem tudnak elkerülni, hiszen enni és fűteni is kell, ahogy a napi közlekedésről sem tudunk lemondani.
Érdemes néhány kiemelt fogyasztói termékkategóriát közelebbről is megnézni. Az előző évhez képest az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal, a szeszes italoké és dohányáruké 19,7-tel, a ruházati cikkeké 10 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 11,2-vel, a háztartási energia, fűtés ára pedig 43,1 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagok ára 23,3-mal, a szolgáltatásoké átlagosan 13 százalékkal lett több mindössze egy év leforgása alatt - derül ki a bankmonitor.hu számításaiból.
A gazdasági portál szerint az infláció még márciusban is meghaladta a 25 százalékot, ehhez képest például a személyi kölcsön vagy egy lakáshitel kamata ma még ennek megközelítőleg a fele, a bankok némi kamatemelési késéssel követik a pénzromlást, tehát a hitelek kamata elmarad az áremelkedéstől. A Bankmonitor kalkulátora szerint lakáshitelt már 8,25 százalékos kamattal lehet találni, míg személyi kölcsön 11,99 százalékos kamattól érhető el. A súlyos infláció azért itt is tetten érhető, a személyi kölcsönt például egy éve még 7,99 százalékos kamattal lehetett igényelni.
Egyéb banki költségeink is növekednek, tíz bank jelentette be, hogy május 1-jéig növeli a lakossági számlák díjait, ezáltal akár több ezer forinttal is megemelve a fogyasztók éves terheit. A díjemelések egyes esetekben akár a tavalyi 14,5 százalékos infláció mértékét is meghaladhatják – figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank.
A vágtázó pénzromlást sajnos a bérek emelkedése is csak látótávolságból követi nagy lemaradással. Miközben hónapról hónapra érkeznek a statisztikák arról, hogy két számjegyű a bérek növekedése is, ezt mégsem érezzük a bolti kasszánál. Naponta szembesülünk a ténnyel, hogy a fizetésünk már nem ér annyit, mint egy évvel vagy akár egy hónappal ezelőtt. Sőt, az infláció valósággal felfalta a bérünket, immár hatodik hónapja ér egyre kevesebbet a pénzünk – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kereseti adataiból, amely szerint 2023 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 ezer forint volt, ami 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 ezer forint. A szélső értékeket kiszűrő bruttó mediánkereset 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 16,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakáét. Azonban az emelkedés ellenére a reálkereset mégis 19,6 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos növekedése mellett.
A KSH hozzáteszi, hogy már hatodik hónapja esnek a reálkeresetek. A reálbérek csökkenése ugyanakkor visszafogja a fogyasztást és a megtakarítást, hiszen változatlan áron kifejezve alacsonyabb lesz a jövedelem, amelyet a lakosság elkölthet. Az alacsonyabb kereslet pedig hozzájárul a kisebb inflációhoz is, amely szükséges ahhoz, hogy a reálbérek változása ismét pozitívba forduljon.
