A jogász válaszol: A békéltető testületek új eljárási szabályai - 2. rész

A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, és válasziratát köteles megküldeni a békéltető testület részére. A vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Az online meghallgatáson a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles online részt venni. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles legalább online részt venni a meghallgatáson.

Rendkívül jelentős változás, hogy ha a felek nem tudnak megegyezni az adott ügyben, a békéltető testület akkor is kötelező döntést hozhat, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott, és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye - sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor - nem haladja meg a kétszázezer forintot. Vagyis nem a kereskedő, szolgáltató dönti el, hogy elfogadja-e a testület döntését a megadott értékhatár alatti esetekben, hanem a törvény mondja ki azok kötelező érvényét.

Fogyasztónak minősülnek és békéltető testületi eljárást kezdeményezhetnek a természetes személyek, valamint az egyesületek, az alapítványok, az egyházi jogi személyek, a társasházak és a lakásszövetkezetek. Az új szabályok szerint a békéltető testülethez forduló személyek közül jövő év elejétől kikerülnek a kis- és középvállalkozások, vagyis ők nem kezdeményezhetnek békéltető testületi eljárást.

" A békéltető testületet Miskolcon a B-A-Z Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara működteti, így a fogyasztók eljárást itt tudnak kezdeményezni, Miskolcon, a Szentpáli u. 1. sz. alatti székházban, személyesen, vagy levélben, postai úton."