Ugrás a tartalomra

Az Amazonas legkiterjedtebb erdőirtáson átesett térségeiben nőnek legkevésbé új erdők

Létrehozva
A legkisebb arányban nőnek az új erdők az Amazonas azon térségeiben, ahol korábban a legnagyobb mértékű volt az erőirtás brit kutatók szerint. Egyes ilyen térségekben húsz évvel az erdők elpusztítása után sem látszanak az erdők helyreállításának a jelei.
Kép
Elképesztő módon megindult az erdőirtás az Amazonas-medencében.

Az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kimutatták, hogy az új erdők az amazóniai erdőirtással összefüggő szén-dioxid-kibocsátásnak csak kevesebb mint tíz százalékát ellensúlyozzák.

Azt is megállapították, hogy az új erdőket tekintve nagyok a különbségek az Amazonas térségének kilenc állama között a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában.  

Brazília, ahol az Amazonas esőerdőinek több mint fele terül el, a felelős az erdőirtás és a vele kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás többségéért. Egyetlen szövetségi államában - Pará államban - nagyobb mértékű volt az erdőirtás, mint a nyolc másik Amazonas-térségbeli országban.

Brazíliában az új erdők a korábban kiirtott erdők területeinek csupán 25 százalékán nőnek, és az erdőirtás miatti szén-dioxid-kibocsátásnak csak a 9 százalékát ellensúlyozzák.

Ezzel szemben Ecuadorban a kiirtott térségek mintegy 60 százalékán növekednek új erdők. Guayanában, ahol az új erdők már idősebbek és több szén-dioxidot képesek elnyelni, az erdőirtás miatti szén-dioxid-kibocsátás majdnem egynegyedét képesek elnyelni.

 Az erdők újratelepítése az Amazonas térségében fontos "természetalapú" megoldás a klímaváltozás feltartóztatására környezetkutatók szerint. Az újonnan telepített erdők a korábban kiirtottak helyén, ahol felhagytak a mezőgazdaság műveléssel is, képesek gyorsan nagymennyiségű üvegházhatású gázt felfogni a légkörből. Ez kulcsfontosságú a globális klímaváltozás feltartóztatását célzó politikák sikeressége érdekében, amelyek célja az üvegházhatású gázok csökkentése a légkörben, a zéró szénkibocsátás elérése - olvasható a Phys.Org. tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

"A műholdas adatok létfontosságúak az erdőirtás megfigyelésében olyan nagy térségekben, mint Amazónia, és ezek jelentik az alapot az üvegházhatású gázok csökkenésére tett nemzetközi ígéretek teljesülésének megfigyeléséhez. Ez az új tanulmány az első, amely összehasonlítja az erdőveszteséget és az új erdők növekedését az Amazonas térségében elterülő országokban. Műholdas felvétek alapján készítettük el az erdőirtás, az új erdők növekedése és a szén-kibocsátás térképét 1986-2017- között" - mondta Charlotte Smith, a Lancasteri Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

A tanulmány eredményei három kulcsfontosságú kihívást világítottak meg a térség esetében: a ösztönözni kell a széles körű erdőhelyreállítást, meg kell védeni az új erdőket oly módon, hogy ne kerüljenek hátrányba a mezőgazdasági terület céljából megtisztított területek kis földtulajdonosai, és meg kell akadályozni a további erdőirtást a térségben - tette hozzá John Healey, az észak-walesi Bangor Egyetem  professzora, a tanulmány társszerzője.

Ez is érdekelhet

Így védekezhetünk a levéltetvek ellen
Környezet
Van, ahol már megjelentek a kártevők.
 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.