Ugrás a tartalomra

Akkor és most…: hámori részlet

Létrehozva
A korabeli képeslap címe szerint azon egy alsóhámori részlet látható, ami tulajdonképpen egy felsőhámori részlet.
Kép
Sáfrány Gy. József képeslapja

Máris rendbe tesszük a dolgot. Hámor község a XVIII. századi vaskultúrának a terméke: annak idején sorra települtek a Bükkben vashámorok és üveghuták, s ezek körül alakultak ki a települések. A Garadna-patak völgyében a Fazola-féle vasolvasztó telepből lett eredetileg Felső-Hámor, mai nevén Ómassa, a mai Felsőhámort pedig akkor Alsó-Hámornak nevezték. A kohászat emlékét ma is működő őskohó és Hámorban a kohászati múzeum örökíti meg.

Kép
Horváth Csongor fotója

A völgy temetője rejti az alapítók maradványait is. Hámort 1950-ben csatolták Miskolchoz, az egykori község akkor hét részből állt: Alsóhámorból, Felsőhámorból, Jávorkútból, Lillafüredből, Ómassából, Újmassából és a szentléleki pálos kolostorromokból állt. A teljes külterülete a Bükki Nemzeti Parknak a része.

Címkék

Ez is érdekelhet

Így védekezhetünk a levéltetvek ellen
Környezet
Van, ahol már megjelentek a kártevők.
 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.