Ugrás a tartalomra

Agrárkamara - vetésváltás, ugaroltatás, parlagon hagyott földek

Létrehozva
A korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel a jövő évi vetéstervek elkészítése, miután 2024-től életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére, köztük az ugaroltatásra vonatkozó szabályai - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.
Kép
Fotó: Internet (illusztráció)

Idén a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre.

Magyarország - több más uniós tagállammal együtt - kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is terjessze ki ezt a mentességet, az EB azonban egyértelművé tette, hogy jövőre már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek.
Azért, hogy a termelők könnyebben eligazodjanak az új támogatási szabályok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban számos kiadványt készített. Ezek egyike a feltételesség szabályrendszerének részleteit ismerteti, így az őszi és a jövő évi vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek ez a kiadvány, amely a kamara honlapján, a nak.hu oldalon elérhető - írták.  

Kép

Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma a vetésváltásra vonatkozik: két egymást követő évben nem vethető azonos növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül - legkésőbb október 31-ig - el kell vetni, és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a vetésváltás szabályai szempontjából - hívták fel a figyelmet.

A másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Ezen felül tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is. Védett tájképi elem például a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a gémeskút, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi elemek közé sorolható - a védett tájképi elemek mellett - egyebek mellett a fás, cserjés sáv és a kis vizes élőhely.

Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról - olvasható a NAK közleményében. (MTI)

Ez is érdekelhet

Látványetetési nap a Miskolci Állatkertben
KörnyezetMiskolc
Szombaton a ragadozóké volt a főszerep a Miskolci Állatkertben, ahol egész nap látványetetésekkel és ismeretterjesztő programokkal készültek a látogatók számára.
Amikor az erdő élménnyé válik - mozgalmas év a Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskolában
KörnyezetBorsod-Abaúj-Zemplén
Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskola 2025-ben is várta a természet iránt érdeklődő csoportokat és látogatókat. Változatos programokkal, rendezvényekkel és foglalkozásokkal telt meg az erdő, amely nemcsak tanulási helyszínként, hanem közösségi térként is fontos szerepet töltött be.
Hogyan védekezzünk a hideg ellen? – avagy útmutató a mínuszokhoz, fázós lelkeknek
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénEgészség
Amikor a hőmérő higanyszála olyan mélységekbe zuhan, ahová csak a sarkkutatók és az elveszett zoknik merészkednek, ideje komolyan venni a hideg elleni védekezést. A tél ugyanis nem kérdez, nem alkudozik: egész egyszerűen ránktört.