A megnyitón Kónya Ábel, a Miskolci Galéria vezetője mondott köszöntőt. - Kondor Béla magyar grafika legfontosabb alakjai közé tartozik. Neve nem csak Miskolccal fonódott össze, hanem a teljes szakmával is. Nehezen találni olyan grafikust, aki nem került vele kapcsolatba valamilyen módon. A fiatalabb generációknál már nem mindig ismert, felelősségünk, hogy felkínálhassuk számukra, mint példaképet – mondta el.
A kiállítást Marosvölgyi Gábor művészettörténész nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy Kondor Béla, a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mestere festő szakon kezdte a Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben, majd grafikusként fejezte be 1956-ban. Már diplomamunkája - a Dózsa-sorozat - óriási visszhangot keltett: nemcsak művésztársai figyeltek fel rá, hanem a kritikusok is, így Németh Lajos, aki az első cikket és az első monográfiát írta róla. Dolgozott a kecskeméti és a miskolci művésztelepen, járt tanulmányúton Franciaországban, a Szovjetunióban, beutazta a kelet-európai régiót.
Rajzait 1958-tól rendszeresen közölték folyóiratok; mintegy húszkötetnyi szépirodalmi műhöz készített illusztrációt. 1959 után monumentális freskó-, pannó- és üvegablak-pályázatokon vett részt. Festői életművét ugyanaz a mesterségbeli tudás, eleven formakészség, elbeszélői alapállás, egyéni motívum- és szimbólumrendszer jellemzi, mint grafikáit. 1970 táján fotósorozatokat is készített. Kiválóan orgonált, verseket írt, költeményei, melyek 1971-ben jelentek meg először, az életmű önálló részét alkotják.
A tárlat kurátora Barkóczi Ákos, kérdésünkre elmondta, ez az ötlet már egy korábbi Kondor-kiállítás során felmerült benne, de akkoriban nem erre a vonalra koncentráltak. Nem merült feledésbe a gondolat. Miskolcon hagyománya van a Kondor Béla tárlatoknak, így a Dózsa -sorozat kiállítása után, ez a tárlat is megvalósulhatott. Csupán hat lap került be a Herman Ottó Múzeumból, a közel félszáz művet felölelő kiállítás további képeit más közgyűjteményekből kölcsönözték. A Magyar Nemzeti Galériából 32 lap, a veszprémi Lackó Dezső Múzeumból nyolc mű, a székesfehérvári múzeumból kettő, a Kovács Gábor Művészeti Alapítványtól és az MKB bank gyűjteményéből egy-egy jelentős monotípia látható a tárlaton. – Elkezdtem felmérni, hogy hol milyen Kondor monotípia található az országban. Még tavaly nyáron kezdtem el feltérképezni a Nemzeti Galéria gyűjteményét. Tudomásom szerint Kondor monotípiáiból - Miskolcon legalábbis - még nem volt kiállítás - hangsúlyozta a kurátor.
A monotípiák egy sajátos szeletét alkotják életművének, képalkotó technikai eljárásként is különlegesek. Ezt lehet egyszerűen és roppant bonyolultan is csinálni - Kondornál mint az egyszerűség mint pedig az összetettség jelen van, akár egy képen belül is. A technikát is közelebb szeretnénk hozni a közönséghez, ezen belül a sajátos Kondori motívumokat – részletezte.
