– Pető János már a kezdetekkor kiforrott, érett művészi nyelven alkotott. A körülötte lévő világból építkezve tudatosan és egyéni stílusban volt képes megszólítani a nézőt. A jelenben élt, és alkotásaival reflektált korára – fogalmazott Hajdú Ildikó. A Herman Ottó Múzeum általános igazgatóhelyettese úgy ítéli, hogy a sötét tónusokból felépülő temperaképek és olajfestmények is hordozzák mindazt, mely olyannyira jellemző sokszorosított grafikáira: az Elmegyünk, a Félelem tájain, az Elhagyott Szekér vagy a most kiállított A Muzsikás sorozat képei is Pető János önismeretéről árulkodnak.
Köszöntőbeszédében a művész fia kérte, hogy aki birtokában van a magyar grafikus és festő alkotásainak, jelentkezzen a galéria munkatársainál. Pál Pető János az édesapjához kapcsolódó anekdotái között felidézte, amikor gyerekkorában a művész verseit gitáron zenésítette meg otthonukban.
– Pető János egyszerre volt képzőművész, poéta és dalnok, aki szuggesztív, drámai hangvételét a festészetben, a költészetben és a zenében egyaránt képes volt visszaadni – hangsúlyozta Hajdú Ildikó a gazdag életmű méltatásában, melyből kiemelte a hatvanas évekbeli Este című litográfiát. Szerinte már első műveiben is a vonalak és foltok egyensúlyából kibontakozott, a fantázia szülte, néhol elmosódó, végül mégiscsak határozott kontúrokkal kikristályosodott építmények rajzolódnak ki előttünk.
Kónya Ábel, a Miskolc Galéria vezetője emlékeztetett: az intézmény célja, hogy azok a művészek, akik egykor jelenlétükkel örvendeztették meg a miskolci közönséget, ne merüljenek feledésbe.
A tárlat – melynek kurátora Kákóczki András – augusztus 14-ig keddtől vasárnapig kilenc és tizenhét óra között látogatható a galéria Rákóczi-házában.
