Sokan szerették volna utolsó útján is elkísérni dr. Kriza Ákost, ezt azonban a járványhelyzet szigorú szabályai nem tették lehetővé. A gyászszertartás és a temetés zártkörű volt, amelyen - a járványügyi szabályozások miatt - csak személyes meghívóval rendelkezők vehettek részt. Reggel azonban mindenkinek lehetősége volt leróni tiszteletét egy szál virággal 9.00-11.00 óra között Miskolcon az Evangélikus templomban, az evangélikus udvarban.
A szertartáson részt vett Orbán Viktor is.
Büszkék vagyunk arra, hogy melletted harcolhattunk. Isten Veled, Kriza Ákos! - írta a miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalán.

A kormányfő beszédet is mondott, amiben méltatta a néhai városvezető munkáját.
- Kriza Ákos visszaadta Miskolc jövőjét, mindig ment előre a legnagyobb ellenszélben is, a bírálatok és a rágalmak ellenére is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MTI által idézett beszédben. Kiemelte: nehéz egyszerre búcsúzni a polgármestertől, a bajtárstól és a jóbaráttól. Úgy vélte, Kriza Ákos többet élt, mint ő, de meglehet, többet bármely jelenlévőnél, mert tizenöt évet élt egy gyógyíthatatlan betegség, vagyis a közvetlen életveszély és az elmúlás "naponta visszatérő gondolatának árnyékában", és az ilyen élet napjai sűrűbbek, súlyosabbak és értékesebbek.
Orbán Viktor szerint, bár első pillantásra úgy tűnik, a sors kegyetlen volt hozzá, de az is lehet, hogy épp ellenkezőleg, "az Úr kegyes volt" hozzá, mert időben szólt. Tizenöt évvel ezelőtt szólt neki, hogy rendezze át az életét, mert olyan betegség költözött belé, amely bármely pillanatban ledöntheti a lábáról - mondta a kormányfő. Hozzátette: szólt, hogy neki másképp kell élnie, beosztania az idejét és az erőit.
A miniszterelnök azt mondta, ezért Kriza Ákosnak másképp kellett dolgoznia, különbséget tennie fontos és lényegtelen dolgok között. Ezért lehet azt gondolni, hogy többet és mélyebben élt, mint mások - magyarázta.
Orbán Viktor hangsúlyozta: most elbúcsúzik Kriza Ákostól, és Magyarország miniszterelnökeként, a kormány nevében még egyszer elmondja, mennyire hálásak mindenért, amit "értünk és a városért, Miskolcért" tett.